Irodalmi Szemle, 1991

1991/2 - Csanda Gábor: Néhány sor egy Zrínyi-tanulmányhoz

Néhány sor egy Zrínyi-tanulmányhoz

dulási helyét a műben, utalva a motívum „szerepváltozásaira“. E helyütt említést tesz a metafora és a kompozíció összefüggéseiről is. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a költészet itt is mint a „metaforák tudatos alkalmazása“ jelenik meg.) Idézi a szultán fenyegetését: „Megfestem lovamat keresztény vér-tóban“ (1/48), mint azonban a legtöbb metaforát, ezt sem kezeli összefüggéseiben. Ezt a sort ugyanis ez követi: „Várasokat, várakat röjtök hamuban.“ Az eposz szerkezetének, kompozíciójának szempontjából a hamuba rejtett városok és várak metaforája-kiegészülve a Berekesztés utolsó sorával: „Vígan buríttatom hazám hamujával.“ - vetekszik a felhő-metafora és a vértó-metafora szerepével. (Erről a „monumentális Zrínyi-metaforáról“ és összefüggéseiről lásd Kovács Sándor Iván tanulmányát. K. S. I.: A „Peroratio“ ideje; Új írás 1990/8, 95-103. o.)

Legvégül pedig meg kell említenem, hogy a terjedő tűzről vett hasonlat mint epikus közhely (II1/69, VI/110, XI/95, XV/64), valamint az ettől való egyetlen kivétel (X/101) - nem a szerző, hanem Klaniczay megállapítása (vö. Klaniczay Tibor: i. m. 190. o.). Ugyanez vonatkozik a hangyahasonlatra, valamint az ezzel kapcsolatban teljesen ki nem fejtett tételre, ti., hogy mint a tömeg hasonlata az I. és a II. énekben a törökök félelmetes képét szolgálja, míg a VI.-ban éppen a törökök félelmét, kaotikus állapotát fejezi ki (vö. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós Bp. 1964, 268. o.).