Irodalmi Szemle, 1991
1991/12 - Farnbauer Gábor: Fantazmák3. (gondolatregény)
Fantazmák 3. vezzük a Mindennek benső Határtalanságot: Végtelennek. (A Világ nem azonos a Mindennel, sem a Határtalan a Végtelennel.) 18. Amikor... az őskori ember először kilenc hónapig „összefüggött”, észrevette az apaság összefüggéseit. Mindaddig természetesebb elképzelései is lehettek. 19. Apuka, azonnal vedd ki a fogkefét a seggedből! 20. Vannak tehát homeosztázisok, vannak közöttük tartósabbak, és akkor lehetnek egészen rendkívül tartósak is („tökéletes” homeosztázisok). (A homeosztázis olyan rettenetesen erős, elemi feltétele a szemléleti létezésnek, hogy nagyon nehéz észrevenni. Ha egy látvány — függetlenül attól, hogy „valóságos” vagy „álomszerű” — nem eléggé tartós, akkor még csak kiindulási alapja sem lehet a fogalomalkotásnak!) 20.1 Spekulatíve felülvizsgáljuk, hogy milyen következtetéseket vonhatunk le pusztán abból a tételezésből, hogy a „homeosztázis tökéletes”. 20.2 Majd körülnézünk, hogy a környezetünkben van-e olyan létező, amely kapcsolatba hozható ezekkel a spekulatív következtetésekkel. 20.3 Ha találunk ilyen hasonlóságot spekulációink és tapasztalataink között, akkor jó. 21. Butik. 22. A Valamin bévül a Lélek mintegy a Test belső Környezete. És fordítva: azt lehet mondani, hogy a Valami Környezete tulajdonképpen a Test „külső” Lelke. A Testet két Erő mozgatja: a Lélek és a Környezet. Ekkor (nem csak formálisan) a Tevékenység & a Metatevékenység összevonható. 22.1 Amikor „tapintunk valamit”, amikor „látunk valamit”, és amikor „gondolunk valamire”, ugyanarról lehet szó. A fizika értelmében minden „érintkezés” kölcsönhatás, amelyet (például) fotonok közvetítenek. A tapintás, a látás és az elképzelés „csak” a fotonok „számában” különböző érintések (például). 23. És mondd, miért kakiltál olyan büdöset? Mert izgulok. És miért izgulsz? Mert írok. 23.1 Személyes érdekeltséggel a fogalmak talányos eredetében. 23.2 És mondd, mit jelent számodra az irodalom? 23.3 Fogalomírást és szorongásos hasmenést.
