Irodalmi Szemle, 1991
1991/11 - Hizsnyai Zoltán: Kihergelés (esszé)
Kihergelés Mielőtt félremagyaráznák előbbi felszólításomat, sietek kijelenteni a következőket: a Fábry-életművel az irodalomtörténészeknek és a nemzetiségi kultúrtörténettel, a kisebbségi tudat fejlődéstörténetével foglalkozni kívánó tudósoknak természetesen szembesülniük kell. Fábry-kutatás nélkül nem térképezhető fel, nem érthető meg és nem semlegesíthető a kisebbségi pszichózis. Talán még azzal együtt sem. Gondolkodói fejlődésük korai szakaszában lévő fiataloknak azonban nyomatékosan nem ajánlom Fábryt. Életműve ugyanis nem szellempezsdítő gondolatgazdagságával inspirál, hanem - a „viszonylatokat“ leszámítva - azzal a kisebbségmentő messionizmussal, mely semmitmondó modorosságával, kulturális áldozatokat sem kizáró célirányos hurrámoráljával a művészet öntörvényűsége és egyetemessége ellenében hat. A megmaradásnak - meggyőződésem - nem lehet ekkora ára. És véleményem szerint nincs is. Különben nem lenne érdemes megmaradni. Azoknak, akik ezért (közvetve közösségileg is) tenni tudnak valamit, biztosan nem. Ezt a két dolgot csak egy torz gyakorlat állíthatja szembe, amit a hozzá mellékelt vox humanás igényesség-ideológia nem bír feloldani. Különösen akkor nem, ha egy sokáig szenvedett, fasizmusnál is embertelenebb diktatúra ezerszer megutált és megcsömörlött terminológiájával és siralmasan szegényes elemző módszerével, erőszakos didaktikájával próbál hatást elérni. Az írásomra eddig érkezett hazai visszhangok sem kevésbé siralmasak. Némi tanulsággal mégis szolgálnak számomra. Korábban azt írtam, hogy „érdemben nagyon hergelhető vagyok". Most már az „érdembent“ inkább elhagynám. Meg azt is, hogy „szeretek az lenni". így nem. Megjegyzés. Az idézetek forráshelyeit nem tartottam szükségesnek feltüntetni. Aki ismeri a Fábry-élet- művet, enélkül is tudja, hol találhatóak, aki pedig nem ismeri, de a jelen polémián fölbuzdulva, most szeretne vele megismerkedni, jobb, ha az idézetek szövegkörnyezetén kívül legalább az életmű 1945 utáni részével (Fábrynak kisebbségi tudatunkban való elhatalmasodása idején keletkezett írásaival) tüzetesen megismerkedik.