Irodalmi Szemle, 1991

1991/10 - N. Tóth Anikó: „A szenvedélyes érdekeltség drámája” (Mészöly Miklós: Saulus)

N. Tóth Anikó

„Kicsit úgy beszélnek a Saulusomról, mint valami domesztikált szörnyetegről. Szeretném hinni, hogy idővel szelídebb olvasmány lesz; s észreveszik, mennyi esettség, kimosni próbált tisztaság, szomorúság van benne.“43 Tisztázni valamit, a tisztaságot még tisztábbra mosni, hangzik az üzenet. Az ember állandóan kísérletet tesz arra, hogy megfogalmazza korát, amelyben él, közérzetét. A Saulus ilyen értelemben parabola, a megírás koráról, valamint az azt megelőző évek meghatározó élményéről ad hírt, vagyis a szorongással, félelemmel, kilátástalansággal telített ötvenes-hatvanas évekről. Jézus perének olvastán az ötvenes évek megrendezett pereire gondolhatunk, a kihallgatások módszere - sugallni a „gondolatbűnt“, aztán rajtakapni a vádlottat, hamis tanúk segítségével elítélni - szintén e korszak hangulatát idézi, de elég megemlíteni a szemellenzős egy eszmével azonosulást, az állandó üldözést és üldözöttséget. Az éjszakai razziák (éjszakai házkutatások) már „csak“ részletezik, pontosítják a korhangulatot, s utalhatunk akár olyan apróságokra, mint az őrök kék köpenyszegélye (ÁVH-s egyenruhák). A megjelenéskor nagyon is időszerű problémákat vetett fel tehát, későbbi olvasatban pedig parabolisztikus kordokumentumot nyújt. És felhívást arra, hogy az ember szüntelen átvilágítsa mélyéig önmagát, ismerje belső értékeit, s ha kell, gyakoroljon önkritikát.

A regénynek tehát ez a „vízjele“. Elméleti jellege és formai-műfaji újításai is okát adhatták annak, hogy Mészöly „domesztikált szörnyetegnek“ nevezte (a hatalom? a kritika? az olvasók? tükrében). Ez újabb üzenet: a „termelési regények“ mellett születhet más érték is.

A Saulus állandó újraolvasásra csábít. Utalásai, jelzései, megvilágításai kifogyhatatlanok és mindig időszerűek. Jó mű, hiszen mindig válaszol.

Jegyzetek

1. Notesz. A pille magánya. Pécs, 1989, Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó.

82. o.

2. Saulus. Bp. 1988, Szépirodalmi Kvk. 166 p. 13. o.

3. uo. 27. o.

4. uo. 21. o.

5. uo. 35. o.

6. Bibliai nevek és fogalmak. Bp. 1988, Primo Kiadó 187. o. Szörényi Andor: A Biblia világa. Bp. 1966, Ecclesia Kiadó

7. Mérei Ferenc: Elkötelezettség és ambivalencia. Kritika 1969/1. 23. o.

8. Saulus 8. o.

9. uo. 87. o.

10. Mészöly művészete is általában az úton levés művészete; nemcsak azért, mert szívesen ír utazásról, utazás közben átélt-átélhető élményekről, tetten érhető valóságdarabokról - Képek egy utazás történetéből; A három burgonyabogár vagy Ami jön; Bolond utazás; Merre a csillag jár?; Pontos történetek, útközben - hanem azért is, mert az egyik műfaji-formai-fogalmazási újí-