Irodalmi Szemle, 1990

1990/7 - Hizsnyan Géza: A Thália Színpad (vissza)változási kísérlete

A Thália Színpad (vissza)változási kísérlete

tón ez nem sikerült maradéktalanul. A másik kifogás csupán technikai jellegű, és minden bizonnyal figyelmetlenség következménye: az Apa ugyanis a nézőtér felé megy el nyilat festeni, File viszont hátra, a pajta felé mutatva mondja később, hogy „ő meg bizonyára festőnek készül, ha ilyen nyilat festett ide“. Az előadás pozitívuma Hajnal Mihály díszlete. A tervező jól tagolt, könnyen változtatható és jól bejátszható teret komponált. A középre állított lengőajtó jól segítette a rendező törekvését a tempó fokozására. Csupán szépséghiba, talán a megvalósítás pontatlansága, de a jövőre való tekintettel mindenképpen megemlítendő, hogy a jobb oldali beforgatható deszkafal rövidebbre sikerült, így a Sheriff irodájába és a pajtába is „belóg“ a konyhai tűzhely. Nem érheti érdemi kifogás Hajnal Mihály jelmezeit sem. Az öltözet vadnyugati jellege számomra szintén finom iróniának tűnik. A zene, elsősorban egyes slágerek furcsa hangszerelése, nem csupán a tempó és a ritmus meghatározását segíti, hanem az ironikus hatást is fölerősíti.

Beke Sándor „hazatérése“ a Thália Színpadra egyértelműen örvendetes tény. Munkája bizonyítja, mekkora szükség van rá színházi életünknek. Egyúttal azonban feltárulnak azok a súlyos hiányosságok is, amelyek az elmúlt húsz év során halmozódtak fel a színház körül és azon belül. Elkerülhetetlenné vált az eddigi tevékenység higgadt, elfogultság, harag és gyűlölet nélküli értékelése. Színházi szakembereknek és kritikusoknak kell pontosan feltérképezni a jelenlegi helyzetet s meghatározni a további teendőket. Túl kell lépni a hazugságokon, az önámításon, a hamis küldetéstudaton. Az értékítélet alapjául csakis művészi, esztétikai és erkölcsi szempontokat szabad figyelembe venni. Ilyen megközelítésből az Esőcsináló előadása diagnosztikus értékűnek tekinthető. Rámutat a társulatépítés szükségességére. Nyilvánvaló, hogy ha a Thália a közeljövőben önálló, szakmailag jelentős színházzá kíván válni, elsősorban határozott elképzeléssel rendelkező művészeti vezetésre és saját rendezőre van szüksége. Színészi állományát tehetséges fiatalokkal kell feltöltenie és ezeknek a fiataloknak, valamint a jelenlegi állomány még fejlődőképes tagjainak magas szakmai színvonalú (tovább) képzést kell biztosítani. Ez a továbblépés alapfeltétele és egyetlen lehetséges útja.