Irodalmi Szemle, 1990
1990/7
A TARTALOMBÓL Önök ez' ideig a számukra legkényelmesebb, ámde a társadalomra nézve legveszedelmesebb utat választották: a külső látszat útját a belső hanyatlás árán, a saját hatalmuk puszta védelmének útját a társadalom szellemi és erkölcsi válságának elmélyülése és az emberi méltóság rendszeres megalázása árán. Václav Havel: Levél Gustáv Husákhoz „Ki ez a Cogito úr?“ - kérdeztem. Zbigniew elmosolyodott és csöndesen dünnyögte: „Ugyanolyan ember, mint te, meg én - csak nálunk valamivel öregebb.“ Cogito úr persze a racionális európai ember modellje, afféfe Everyman. Gömöri György: Találkozásaim Herberttel Az írás az abszurditás varázsát hordozza magában. Cselekvés és mégsem az. A valós világon kívül játszódik, a szerző csak a transzcendensben találkozik ellenségével, így mentesül annak brutalitásától. Martin M. Šimečka: A félelem Hogy megváltozott a világ! Ki lakhat most a házában? Bizonyára valami bolsevik komisszár. És a birtokán... Azt mondják, a nagybirtokon kolhozokat hoznak létre, vagy már meg is alakultak. Persze, ha Fabijonas Gliauda Litvániában marad, ma már nem lenne életben... Antanas Venclova: Halál Lisszabonban Huszt „düledékei"
