Irodalmi Szemle, 1990
1990/6 - Kiss László Kazinczy: Hont megyei levelező-társa: Majthényi László (tanulmány)
Kazinczy Ferenc irodalmi hagyatékának legértékesebb része a levelezése. A huszonhárom kötetben megjelentetett majdnem hatezer levélből több mint háromezret Kazinczy írt kortársaihoz. A címzettek többsége a 18.-19. század fordulójának, illetve a 19. század első harmadának ismert személyisége. Akad köztük azonban olyan is, akiről az irodalomtörténet még ma is csak annyit tud, amennyi róla Kazinczy leveleiből, jegyzeteiből, naplójából összegyűjthető. Ilyen ismeretlen ismerős az a Majthényi László is, akiről az 1986-ban megjelent Kazin- czy-válogatás (A nagy titok) jegyzetapparátusa is csak ennyit ír: „Hont megyei alispán, 1805-ben a kormányzótanács tagja.“ E jegyzet szűkszavúsága, az alapvető életrajzi adatok hiánya annál inkább is meglepő, mert már Váczy János, Kazinczy levelezésének közreadója is ismerte Majthényi halálának pontos dátumát. A Kazinczy-levelezés III. kötetének jegyzetei közt Váczy ezt írja Majthényiról: „Majthényi László, előbb Hont vármegye jegyzője, 1787-ben alispánja. Meghalt 1825. X. 13. Kazinczy későbbi leveleiben is mindig az »én Majthényim«-nek írja, kinek beszédeit csodálták. Levelezett is vele, de fájdalom; eddig e levelezésből még semmi sem ismeretes.“ Az 1892-ben íródott jegyzet két adata is módosításra szorul: egyrészt Majthényi alispánságának kezdete nem 1787, hanem 1784; másrészt pedig a további kutatások során három Majthényinak címzett Kazinczy-levél került elő! Az 5496., 5499. és az 5539. sorszámot viselő levél a Kazinczy-levelezés XXII. (1. pót-) kötetében jelent meg 1927-ben. Ugyanebben a kötetben olvasható Kazinczy 1818. július 21-én keltezett véleménye Majthényiról (Liptaynak Kazinczyhoz írt levele hátlapján): „Elébb Hont Vmgyei V(ice) Ispán, tovább Helytartói Tanácsos, honnan önként ment nyugodalomra. 1790. minden Diétán nagy javalással viselt követi méltóságot. 1805-ben, midőn az ellenség Bécset megszállottá, a Palatínus által kevesed magával a kormányzó Tanácsba választatott. Tiszteletet érdemlő férjfi!" Próbáljuk meg tehát körvonalazni „e tiszteletet érdemlő férjfi“ portréját, s elhelyezni azt a reformkort megelőző időszak tablóján. Majthényi László 1753-ban született 3 Hont megyei Leszenyén (Nagykürtösi járás), ősi nemesi családból. Majthényi Gergely 1404-ben kapta meg királyi adományként Kesselőkő várát (ma várrom Bojnicétől délkeletre) - innen a család nemesi előneve: Kesselőkeői. Fiatalkoráról, iskoláiról nem találtunk adatot, valószínű azonban, hogy jogi tanulmányokat folytatott. Személyéről a legkorábbi értékelhető adat az első magyar újság, a pozsonyi Magyar Hírmondó hasábjain található 1783-ban (92. szám, 735. oldal). Hont megye akkori székhelyén, Kemencén, október 6-án iktatták be hivatalába a megye adminisztrátorát (fő- ispán-helyettesét), ifj. Ráday Gedeont. Az eseményről tudósító írás szerint az adminisztrátorhoz „a Vármegye Nótáriussá, Majthényi László szollá a Rendeknek nevében“. Nem tudjuk, mióta töltötte be Majthényi a jegyzői tisztet, de hogy meddig, azt igen: 1784-ben ugyanis tisztújítás van a megyében, melynek során a mindössze harmincegy éves Majthényi kerül a köznemes számára elérhető legmagasabb megyei posztra, az első alispáni székbe (Magyar Hírmondó, 1784. évf., 626. old.) A tehetséges Majthényi előtt fényes karrier KISS LÁSZLÓ Kazinczy Hont megyei levelezőtársa: Majthényi László
