Irodalmi Szemle, 1990
1990/6 - Dénes György: Hegedűszó; Itt fürdőm még; Szálegyenesen; Szalmakutyák (versek)
Versek SZÁLEGYENESEN Szálegyenesen, mint Farkas dédapám hetvenen túl is - biztatom magam. Ő nomád volt, hát nem görbült korán, s kinek gerince, annak hite van. Szálegyenesen? - húzom el a szám, s gondolok annyi szégyenletes évre, mely iszalagként tekeredett rám, szorítván alja emberek kegyére. Szálegyenesen! - zúgják a tölgyek téli viharban, bízván szakadatlan... Köröttem bárha ágyúk mennydörögnek, őseim arca tiszta s mozdulatlan. SZALMAKUTYÁK elrettentik az árnyakat rusnya boszorkányok hadát nyelik a hűvös harmatot a vérszomjas szalmakutyák pofájukból tajték fröcsög megdöngetik a kapufát fékeveszett ördögökként szökdelnek a szalmakutyák szalmakutyák vonítanak láncszaggató szalmakutyák pörlekednek a hold alatt széjjeltépik az éjszakát örvükön fémes csillagok nagy szemük véreres virág megbújnak az ordasok ha őrjöngenek a szalmakutyák párnába fúrják fejüket a szentek a haramiák halálra gondol a beteg míg üvöltöznek a kutyák
