Irodalmi Szemle, 1990
1990/6 - Motesiczky Gábor: Halál/nász; Gaudium; Lesz (versek)
GAUDIUM a távolban hajók ködkürt ordít fájdalmasat ... nyöszörgő daruk verik a rakpart jó csendjét... a vízen horpadt hasú uszályok vesztegelnek (akárha) vágóhídra bekötött szomorú szemű marhák a város kapuiban gyanús vándorcirkuszok savanyú bort lötykölnek ott lányok melle közé gyöngéd halálról suttognak [tegnapok bölcseletei (még) tűzfalakon ragyognak] vég nélküli tivornyákba roggyan ÚJ ESZTENDŐ a terek és sikátorok (hős harcosa) wa’rrior ... [aszott lelke (már) a tört/én/elem palacsintájába csomagolva] most éppen hintaszékben gajdolja: ... D/ALA/T a hájasodó csontbrigád duzzad mint az ár (kalvadoszt vedel frankón-francián)
/
