Irodalmi Szemle, 1990
1990/5 - Hizsnyai Zoltán: REGIOnk szellemi terrénuma (lapszemle)
REGIOnk szellemi terrénuma A közeledés, a „kiegyezés“ pedig - a békés egymás mellett élésen túl - az egymásrautaltság, az érdekazonosság tudatának erősítésében játszik igen fontos szerepet. Elkerülhetetlen tehát a kultúrák, azon belül pedig a történelmi, szociológiai, politológiai stb. nézőpontok szembesítése. Ez a szembesítés még követelődzőbben jelentkezik egy olyan ingoványos területen, mint a kisebbségek helyzetének megítélése. Mivel ez a kérdéskör a konfliktusok legmélyebb gyökereit érinti, tudományos objektivitással történő vizsgálata több mint ajánlatos. Ennek ellenére a tudományos kisebbségkutatásnak mind ez idáig nem volt önálló fóruma. A most megjelenő. RÉGIÓ címet viselő kisebbségtudományi szemle, tudtommal, az első rendszeres kiadvány, amely a közép-európai térségben - a nemzetek világviszonylatban is egyik legizzóbb tűzön tartott olvasztótégelyében - az adott téma szakavatott kutatóinak dolgozatait egybegyűjtve közreadja. Mindamellett a REGIO - a Beköszöntő tanúsága szerint - „érdeklődésével más kezdeményezéseknél hangsúlyosabban a csehszlovákiai magyarság felé fordul“. „Lapunk címének és programjának régiója egyszerre jelenti a sokféle náció által lakott Duna-tájat, az egyetemes magyar műveltség terrénumát és a csehszlovákiai magyarság által lakott szűkebb pátriát“ - olvashatjuk ugyanott. A negyedévenként megjelenő, könyvnyi terjedelmű folyóirat első száma tekintélyes szerzőgárdájával is fölcsigázza érdeklődésünket. A Közép-Európai Kulturális Egyesület vitaestjének anyagából - a rangidős Kosáry Domokos rövid megnyitó beszédén kívül - teljes terjedelmében közli Konrád György és Hanák Péter kitűnő tanulmányait, valamint Bojtár Endre és Gergely András felszólalásának egy-egy részletét. Konrád György és Hanák Péter vitafelszólalásukban a közép-európai integráció szükségességét és lehetőségeit latolgatják. Ha a közép-európai államok fejlődésének útja „a polgárosodás, a liberális demokrácia és az autonómiák“ felé vezet - Konrád fejtegetései szerint - „nemzetfeletti föderációk“ kialakulása sem kizárt. A másik alternatíva, amit Konrád lehetségesnek tart, korántsem ilyen biztató, ám annál valószínűbb, hiszen „ami magától is megterem ezen a tájon, amihez nem kell különösebb tanulás, az inkább a nacionalizmus, mint a liberalizmus“: „a polgárosodás elakadása, új tekintélyuralmak, kommunista és/vagy nacionalista elnöki rendszerek. etatizmusok kialakulása liberális engedményekkel, de a hatalmi centralizmust fenntartva." Ha a manapság még ígéretesnek mondható közép-európai változások ilyen nem kívánt irányt vesznek, Konrád jóslata könnyen beteljesülhet: „Az állami teljhatalom és a nemzeti türelmetlenség egyesül. Egymással torzsalkodva a kis nacionalizmusok folyamatosan igazolják a világ szemében a gyámhatalom szükségességét.“ Egy újabb csatlós szerep pedig nemcsak a túlzott idegen befolyás és a szuverenitás elvesztésének rémével fenyeget, hanem magában hordozza azt a veszélyt is, hogy az Európához való felzárkózás esélyét végleg elveszíthetjük. Hanák Péter írásában röviden összefoglalja a Közép-Európa létéről, mibenlétéről és jövőjéről szóló állásfoglalásokat, érzékelteti azok sokféleségét és kifejti az érdekek különbözőségének okait. A német Közép-Európa-koncepcióról szólva megjegyzi, hogy azzal „kezdettől fogva szemben állt a benszülöttek Közép-Európája“, tehát egy olyan hatalmi centrum létrehozását szorgalmazó tervezet, „amely nem a hegemonikus törekvéseket fejezte ki. hanem a német és a tatár, a német és a török, a német és az orosz közötti centrális európai régiónak az önvédelmét, öndefinícióját akarta a dinasztikus integráció eszközeivel, majd 1848-tól kezdve pedig megújuló, mindig elbukó, mindig irreálisnak és utópisztikusnak bizonyuló és mindig feltámadó közép-európai föderációs tervekkel realizálni.“ Mindenesetre ennél reálisabb, Közép-Európa érdekeit ennél jobban képviselő koncepcióval Hanák Péter sem tud előrukkolni. Szarka László tanulmányában (A méltányos nemzeti elhatárolódás lehetősége 1918 végén) a Jászi-féle nemzetiségi minisztérium tevékenységéről olvashatunk érdekes beszámolót. írásának mellékleteként Jászi provizórium-politikájának három fontos dokumentumát
