Irodalmi Szemle, 1990
1990/1 - Kmeczkó Mihály: (Hamvas)költészet (vers)
fojtogató, lucskos ölelkezése! A páros rímek konok hűsége: kínos, katonás illeszkedése! A kitartó betűrímek hősies, magamutogató rejtőzködése! Micsoda nem sejtett izgalmak a meg nem talált s egy elvesztett rím miatt! Szégyenlős, tétova tovaszökellések az egynemű rímek röpke kézfogása közben! És a váratlanul visszatérő rímek a tékozló fiúk bűntudatával! A csoportrímek arctalan, monoton vegetálása! S a nyomukban felsejlő féktelen, vad orgiák! A disszonáns asszonáncok váratlanul kirobbanó, fájdalomteli öröme! S a refrének öntudatlan, békés bölcsőringása! Micsoda távlatok végtelenített, nyüzsgő ritmusa! Micsoda lüktető költemény lappangó sorai! —
/
