Irodalmi Szemle, 1990
1990/3 - FÓRUM - Gyönyör József: Magyarok képviselete az államhatalmi szervekben
Pozsonynak, Szlovákia fővárosának a területén 10 helyi nemzeti bizottság működik. Képviselőik száma eléri a 332 főt. Nemzetiségi megoszlásuk: szlovák 250 75,3 % magyar 58 17,6 % egyéb 24 7,2 % A helyi nemzeti bizottságok képviselőinek nemzetiségi megoszlása egyébként hasonló Szlovákia népességének nemzetiségi összetételéhez. Magyar viszonylatban az 1980. évi népszámlálás arányszámát, a 11,2 százalékot valamivel túl is haladta, hisz a magyar nemzetiségű hnb (vnb)-tagok aránya Szlovákiában elérte a kerek 13 százalékot. Ebből külön a helyi nb-ékre 13,7 %, a városiakra pedig 9,6 % esik. Hasonlóképpen kedvező a helyzet a kerületekben is. A magyar nemzetiségű hnb- tagok aránya Szlovákia fővárosában szintén nagyobb, mint a magyar lakosság számaránya, csakhogy a fővárosi hnb-ék azokban a körzetekben alakultak, amelyekhez a hetvenes évek elején magyarok lakta községeket csatoltak. Az ötéves választási időszakban több helyen történt változás a képvselők, elsősorban a nemzeti bizottságok tagjainak összetételében. Az 1976. évihez képest 1986. május 31-én összesen 1312 fővel, azaz 2,1 százalékkal csökkent a nemzeti bizottságok képviselőinek a száma egész Szlovákiában. Különösen a helyi nemzeti bizottságok képviselőinek számában állt be némi apadás, mindenekelőtt a községek egyesítése és közös nemzeti bizottságok alakítása következtében. A magyarság szempontjából kisebb méretű csökkenés észlelhető a Közép-szlovákiai kerületben és Szlovákia fővárosában. Az 1976. évi 7945 magyar nemzetiségű képviselői létszám az 1986-os esztendő végén 7430 főre apadt, tehát összesen 515 fővel lett kevesebb. Ennek ellenére a különböző típusú és szintű szlovákiai nemzeti bizottságok magyar nemzetiségű képviselőinek arányszáma globálisan a választások után 12,9 százalék maradt, az ukránoké pedig 3,1 százalék. Az időközi pótválasztások tehát nem módosították a. nemzetiségek képviseletének arányát. A választókerületekben a pótválasztások során általában minden megüresedett képviselői helyre az előbbivel azonos nemzetiségű személy került. Így lényegében sikerült betartani azt a nemzetiségi alaptörvényben deklarált alapelvet, amelynek értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek létszámuknak megfelelő arányban vannak képviselve a képviseleti testületekben és egyéb választott szervekben. MIT HOZ A JÖVÖ? Hát így áll a jelenlegi helyzet. A jövő e téren is minden bizonnyal változást hoz. De milyent? Kedvezőt vagy kedvezőtlent a magyar nemzeti kisebbség számára? Eddig a jelölés mechanizmusá szolgált biztosítékul arra, hogy a nemzetiségek helyzetéről szóló 1968. évi 144. számú alkotmánytörvény 2. cikkélye szerint a Csehszlovákiában élő nemzetiségek számarányuknak megfelelően legyenek képviselve a képviseleti szervekben, tehát a Nemzetgyűlés mindkét házában, a Népi Kamarában és a Nemzetek Kamarájában, továbbá a két nemzeti tanácsban, majd minden szintű és típusú nemzeti bizottságban. Abban az esetben azonban, ha a jelölés mechanizmusa megváltozik, és ezt már nem a Nemzeti Front fogja végezni, s ha újból valóságos politikai pártok indulnak majd a választásokon, akkor kétségessé válik, hogy a Népi Kamara tagjai közül a jövőben továbbra is 7 legyen a magyar nemzetiségű képviselők száma, a Nemzetek Kamarájában pedig 11 képviselje a csehszlovákiai magyarságot. Ugyancsak valószínűtlen, hogy a Szlovák Nemzeti
