Irodalmi Szemle, 1989
1989/9 - BESZÉLŐ MÚLT - Takács András: A Nép
A népi együttes feladatai: 1. Az igazi magyar népi zene- és tánckultúra megismertetése és terjesztése a csehszlovákiai magyar dolgozók széles tömegei között. 2. új szocialista-realista, tehát a társadalmi valóságot visszatükröző alkotások népszerűsítése. 3. Az élenjáró szovjet zene- és tánckultúra termékeinek megismertetése és megszerettetése a dolgozók széles tömegeivel. 4. A dolgozó tömegek zenei ízlésének fejlesztése, általános műveltségének növelése. 5. A dolgozók minél nagyobb tömegének bevonása az aktív kultúréletbe (ének-, zene- és tánccsoportok megalakításának kezdeményezése, előkészítése, megalakítása stb.). 6. Népművészeti kincsek felkutatása, további népdalok, néptáncok gyűjtése. — Javasoljuk, hogy az együttes neve: Csemadok Központi Népi Együttese legyen.” Ezután további öt, az együttes megalakítását szorgalmazó határozati pont következett. Az elnökség az anyagot teljes terjedelmében jóváhagyta, az együttes nevét Gyurcsó István javaslatára Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttesre, rövidítve Népesre módosítva. Ezt követően a munka új lendületet vett. Ág Tibor és Béres József folytatták a megfelelő székhely keresését az együttes részére. Megnéztek vagy harminc főváros környéki kastélyt, köztük a diószegi, bősi, budmericei, szarvai, gombai, féli, tonkházai, hody-i kastélyokat, és a fővárosban a Markovich utcában a Kisfaludy-féle házat. Az eredményről 1953. április 4-én írásbeli tájékoztatót terjesztettek a Csemadok KB elnöksége elé, amely határozatilag kötelezte Lőrincz Gyula elnököt, Varga János főtitkárt és Béres József igazgatót, hogy „a diószegi, budmericei, vagy féli kastély ügyében április 8—11. között el kell járni a Megbízottak Testületének Elnökségén”. Az Elnökség továbbá ezen az ülésen úgy döntött, hogy ,,a káderek kiválasztását a népművészeti együttesbe április végéig végre kell hajtani”, és „az együttes leendő tagjait május hó folyamán 21 napos kultúrpolitikai iskolára kell behívni”. 1953. január elsejével kinevezték az együttes vezetőit. Az igazgató Béres József, művészeti vezető és karnagy Ág Tibor, tánckarvezető és koreográfus Takács András lett. Hármukhoz csatlakozott júniusban Hemerka Olga ének- és táncpedagógus. Az 1953. április 4-i elnökségi határozat értelmében felvételi vizsgabeszélgetésekre került sor a Csemadok, a Sfuk, valamint az Információs és Népművészeti Megbízotti Hivatal szakembereiből alakult bizottság előtt. A tehetségvizsgák április végéig zajlottak le Szlovákia négy kerületében. Az eredményről, az előkészítő munka sikeréről és a megoldatlan problémákról teljes képet nyújt Béres József igazgató 1953. június 8-án elhangzott beszámolója, melyből kitűnik, hogy a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes 1953. június elsején alakult meg budmericei székhellyel, a Szlovák írók Szövetségének kastélyában, 52 művészeti dolgozóval. A megalakulást egy hétnapos kultúrpolitikai iskolázás előzte meg, amely június 1. után, az együttes életének első két hetében tovább folytatódott. Akkoriban minden állami együttesnél 2-3 hetes politikai tanfolyamokat tartottak évente. A Népes ezzel kezdte működését, és ez alatt az idő alatt az első tehetségellenőrzés is megtörtént. Az együttes indulásakor ez a hónap számított minden új tag kötelező egyhónapos próbaidejének. Június eleje után módosult a tanfolyam terve és a szakmai képzés is kezdetét vette: a napi foglalkozás kb. 50%-át már a szakmai képzés töltötte ki. Július elejére döntés született az együttes elhelyezéséről is. Az illetékes szerv a Ga- lánta melletti Hody falu kastélyát jelölte ki e célra, a már felsorolt lehetőségek közül a legkevésbé megfelelőt. Az épület kicsi volt, nem voltak megfelelő próba- és hálótermek. Lehetetlen volt a tagság bentlakásának megoldása, és hiányoztak a hivatali helyiségek. Ráadásul az épület egy jelentős részét házi kápolna foglalta el, a vallásos szlovák falu egyetlen temploma, amelyben az istentiszteleteket tartották. ELHELYEZKEDÉS, MÜSORÉPÍTÉS Hodyban tehát kedvezőtlen körülmények között kezdődött el az együttes munkája. Ennek ellenére a műsor elkészítése olyan ütemben haladt, hogy már a nyár folyamán két alkalommal — kb. egy óra időtartamú részműsorral — közönség elé léphetett. Először Bratislavában, a Megbízottak Testülete székházának gyönyörű parkjában felállított szabadtéri színpadon, egy békemanifesztáció keretében, másodszor Nagymegyeren, a járási
