Irodalmi Szemle, 1989
1989/9 - BESZÉLŐ MÚLT - Takács András: A Nép
Beszélő múlt T akács András A népes ELŐZMÉNYEK Az ötvenes évek első felében felpezsdült Csehszlovákia magyarságának szellemi és kulturális élete. Napi-, heti- és havilapok szerkesztőségei kezdték meg munkájukat. Társadalmi szervezetek és kulturális intézmények alakultak, köztük a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a Csemadok is. Magyar tannyelvű iskolák nyitották meg a kapuikat, megindult a magyar pedagógusképzés. Bratislavában megalakult a Faluszínház magyar részlege, Komáromban a Magyar Területi Színház (Matesz), és végül 1953 nyarán megszületett a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a Népes is. Kulturális életünk vezetői az együttes létrehozásának szükségességét korán, az ötvenes évek legelején felismerték. A forradalmi és haladó hagyományok feltárása, valamint a népi hagyományok gyűjtése, művészi feldolgozása már az 1949-ben megalakult Csemadok első, munkáját meghatározó célkitűzései között szerepelt. Ebben az időben a CSKP ideológiai állásfoglalása is kívánatosnak tekintette, hogy a népi és forradalmi hagyományok képezzék az újonnan születendő szocialista kultúra alapját. Ennek jegyében Szlovákiában 1949-ben megalakult a Szlovák Állami Népművészeti Együttes (Sluk), 3951-ben a Szlovák Katonai Művészegyüttes (Vus), 1953-ban a Duklaalji Ukrán Népművészeti Együttes (Puls), és ennek a sornak természetes folytatása volt — még ha nagyon sok vajúdás után is — a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) megalakulása. Ezzel Szlovákiában a hivatásos népi együttesi hálózat kiépítése teljessé vált, és kiteljesedhetett az óriási méreteket öltő amatőr népművészeti mozgalom. A magyar népművészeti együttes létrehozását a Csemadok Központi Bizottsága vállalta magára. 1951 őszére elkészültek az előzetes tervek. E sorok íróját, aki a Sluk táncosa volt, 1951. december elsejével azzal az elképzeléssel alkalmazták a Csemadok KB titkárságán, hogy 1952. január elsejétől ő lesz a megalakuló népi együttes táncrészlegének a vezetője és koreográfusa. Az együttes létrehozásához még további — kemény szervezőmunkával eltöltött — másfél évre volt szükség. Ez alatt az idő alatt tervek készítésével, az énekes-táncos- zenész őstehetségek felkutatásával és megnyerésével foglalkoztunk. Emellett számtalan szervezési és anyagi problémát kellett megoldanunk, sőt a kiszemelt vezetők is ekkor készültek fel, ismerkedtek a népi zene-, tánc-, viselet- és szokáshagyománnyal. A Csemadok központi apparátusában Ág Tibor személyében 1950-től dolgozott zenei szakember. Vele összefogva 1952—53-ban már ketten jártuk az országot: ismerkedtünk a népi hagyományokkal és őstehetségek, népi énekesek, zenészek, táncosok után kutattunk. Közben a szövetség is végezte szervezőmunkáját. A Csemadok KB Elnöksége ebben az időben havonta foglalkozott a megalakítandó együttes kérdésével, a Csemadok III. Országos Közgyűlésén, 1953 márciusában pedig már a központi beszámolóban szerepelt az együttes megalakításának gondolata. A titkárság ebből az alkalomból — a csehszlovákiai magyarság népi hagyományainak sokrétűségét és gazdagságát bizonyítandó — a küldöttek és a politikai delegációk részére ünnepi kulturális műsorként országos nép- művészeti seregszemlét rendezett. A seregszemle az első ilyen jellegű és méretű kultúrpolitikai rendezvény volt, s meghatározó erővel hatott az amatőr tánccsoportok, illetve a helyi Csemadok-szervezetek tevékenységére. A közgyűlés után sor került a hivatásos népi együttes profiljának, küldetésének, szervezeti felépítésének kidolgozására. Az együttes feladatát a feltárt hagyománykincs művészi feldolgozásában és színrevitelében
