Irodalmi Szemle, 1989
1989/8 - HOLNAP - Szászi Zoltán: Mennék ...; Könyörgés; Megmarni (versek)
monológjaimat lelkesen rám függesztett tekintettel hallgatod pedig esküszöm nem vagyok érdekes példának okáért én már unom magam elvégre nem történt velem még semmi azon kívül ami mással Is megtörténhetett volna könyörgöm ne libbenj be így mi lesz velem még szerelmes is lehetek ne ezt talán mégse csináld velem nyár délután van megyek az utcán olvad rám az utca ömlik rám szutyok és por este csak a zuhany paskol nem az a két formás kis kezed te jó ég mondom lehet még a végén szerelmes leszek csak az emberségem maradjon még meg igazán nem sokat kérek azt se idegentől kérem ülök itt egy tengeralattjáró whiskysüvegnek álcázott ágyúcsövén kezdem kibámulni a szemem szőke lányok napoznak a mólón egyforma monokiniben Bikinin láttam az első gombafelhőt milyen egyszerűen dermesztő ciklámenszínű a monokini két alvadt vérfolt virít az ágyékokon (távcső kéne) élek iszom a whiskyt életemben nem ittam még ilyen jót DE JÖ! folyik belőlem a semmi érzem kezdek mind több lenni ezt etetem meg mindenkivel megjátszom egy elképesztő magas IQ számot Könyörgés Megmaradni
