Irodalmi Szemle, 1989

1989/8 - FIGYELŐ - Dobos László: Az egyetemes magyarságtudatért (VI. Anyanyelvi Konferencia, Kecskemét )

Közép-Európa számos templomában az emberi Jogokért s a demokráciáért harangoznak. Ez a két fogalom Jelzi a mai magyar politikai küzdelem fő sodrását. Az emberi Jog s a demokrácia lehet támpontja e konferencia szellemiségének is. A Jogával és a Jogában élő ember vonhatja le a magyar lét jelenébe építhető történelmi konzekvenciákat. A jog és a demokrácia alakító szellemisége lehet kötőanyaga az összmagyarság Integrálódásának.

Mindnyájunk — határokon belül és kívül élők — történelmi haszna lehetne, ha Magyarország, a magyar társadalom az emberi jogok s a demokrácia gyakorlásának példáját és példáit mutathatná fel.

Mindnyájunk — határokon kívül és bévül élők — számára gyarapodást jelentene, ha a magyar köz- és szellemi élet kimunkálná erkölcsi útlevelét, az emberi jogok, a felelősségvállalás és az együttérzés útlevelét.

Szolidaritás: talán ez a fogalom is építő érzése és magatartása lehetne a magyar egyetemességnek. Az együttérzés közös dolgaink állandó ügyelése, regisztrálása. A helyzetek és jelenségek minősítése, értékelése és szüntelen véleménynyilvánítási A szolidaritás mai magyarságlétünk állandó szellemi és erkölcsi ügyelete kellene legyen. A szolidaritás nemzeti-nemzetiségi jelenünk szüntelen nyíltsága kellene legyen; a szolidaritás a politikai jelenidő fontossága, együttélés, együttmunkálkodás a több emberi jogért s a demokráciáért folytatott küzdelemmel. Nyíltság és szolidaritás minden irányban, sokoldalúan: ezzel és Így léphetünk ki a magyarság-görcs szűk köréből.

Magyarország más nyelvű népek gyűrűjében él, területén számos nemzeti kisebbséggel. Ez a mai magyarság magatartását befolyásoló és meghatározó tényező. A Közép-Európa térségén élő nemzetiségek — az emberi jog és a demokrácia okán — a politikai közlekedőedény szerepét is betöltik: az illető társadalmak demokráciaszintjének lázmérői. Figyelem, érzékelem például a szlovák társadalmi közérzetet, milyen érzékenyen reagál a Magyarországon élő szlovákság helyzetére és problémáira. És teljes mértékben igaz ez fordítva is. Az elmúlt évtizedek elhallgatott s frázissal takart tanulsága: a határokon kívül élő kisebbségek helyzete befolyásolja az anyanemzet társadalmi közérzetét! Az egyetemes magyarság gondolata nem lehet kizárólagos, amennyiben a jog és a demokrácia elveire épül. Próbáljunk Közép-Európában gondolkodni, a térség nemzetiségekre vonatkozó törvényszerű kölcsönhatásaiban. Én úgy érzem, a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív joga és joggyakorlása nélkül nem lehet közép-európai demokrácia.

A magyarságkutatás erőteljesen bontakozik Magyarországon, érték minden mozdulata és megvalósult szándéka, ami gazdagítja a témakört. De véleményem szerint a magyarságkutatás többet tehetne tényhelyzetek, folyamatok regisztrálásánál és dokumentálásánál: részese, alakítója lehetne a magyar nemzetiségi polititka gyakorlatának. Aktuál- politikai tényezővé is tenném a magyarságkutatás intézményét és érdemes dolgozóit.

Hiányérzetem van a magyar nemzetiségi politikával szemben: igaz, a közelmúltban elmozdult a holtpontról, de javarészt még mindig deklaratív. Elvek kinyilatkoztatásában reményt keltő, viszont gyakorlatában elmaradt.

Vannak dolgok, amelyeket legalizálni kell, ilyen a nemzeti érzés is. Az elmúlt évtizedekben az ideológia patikamérlegén a nemzeti érzés legtöbbször nacionalizmusként jelentkezett és méretett meg. Azaz megbélyegző pecsétként. Meggyőződésem, hogy a nemzeti érzést ki kell vonni a rendőrségi és bűnvádi eljárások hatásköréből. Az emberi lét mély, természetes érzéseként kell felfognunk s respektálnunk különböző hőfokait, eltérő tudati szintjeit. A baszkok nagy része újratanulja régi anyanyelvét; a magyarországi szlovákok porladó, legyengült nemzeti tudata alá meg kell ácsolni azt a lépcsőfokot, ahonnan csak fölfelé vezet út, az anyanemzet melegéhez, az anyanyelvhez, közösségi autonómiájukhoz, más szintű emberi, nemzeti tudatukhoz. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek meghaladják a frázisok, az önelégültség, az önámítások jelezte előző helyzeteket. Olyan helyzetet kell teremtenünk, olyan szellemiséget sugároznunk, amelyben a nemzeti kisebbségek a több jog, a több demokrácia, a nagyobb autonomitás irányába építkezhetnek tovább.

Remélem, hogy ezekkel a gondolatokkal szolidaritást vállalhat az Anyanyelvi Konferencia.

Miközben a múlt hónapban kalapálgattuk a Magyarok Világszövetségének új alapszabályzatát, azon tűnődtem, mennyire nem ismerjük egymást. Földrajzilag olykor közel