Irodalmi Szemle, 1989

1989/8 - FÓRUM - Turczel Lajos: Tudományos életünk helyzete és perspektívái

s ezáltal a kutatók tudományos igényességére csökkeneően hatnak. A szétszórtság és az evidencia hiánya miatt több kutatási ágazatról nincs kielégítő képünk. Az Oj Mindenes Gyűjtemény, s részben az Irodalmi Szemle jóvoltából az Irodalomtörténeti kutatás mellett a legbehatóbban a történeti és néprajzi kutatási ágazatok személyi állományát és produkcióját ismerjük.

A vizsgált helyzet alapján megállapíthatjuk, hogy kisebbségi tudományosságunk korszerű színvonalra való emelését, a szlovák tudományossághoz való közelítését csak a hiányzó tudományos alapintézmények megszervezésével tudjuk elérni. Olyan sürgős és felelősségteljes feladatok ezek, melyeket megfelelő bizottság szintjén kell megtárgyalni és az illetékes fórumokhoz javaslatként előterjeszteni. A közelmúltban kidolgozott állásfoglalások ás a most folyamatban lévő vizsgálatok figyelembevételével a legfontosabb szervezési feladatokat így lehetne körvonalazni:

1. Központi nemzetiségi intézményként olyan társadalomtudományi Intézet létrehozása, mely a hungarológiai kutatás feldatköreit megszervezi, irányítja és belső s külső erőkkel végzi.

2. Magyar tudományos könyvtár és tudományos adattár létesítése, a hungarológiai kutatómunka folyamatos bibliográfiai rögzítése.

3. Tudományos folyóiratok létrehozása.

4. Nemzetiségi tudományos ösztöndíjrendszer kialakítása.

5. A magyar nyelvi és irodalmi tanszékeken tudományos részlegek létrehozása.

6. A nyitrai Pedagógiai Fakultáson a magyar tagozat visszaállítása.

7. A magyarországi egyetemeken való tanulás lehetőségének a magyar nyelvű iskolák és a kisebbségi tudományos élet érdekeinek megfelelő átszervezése.

8. Országos magyar néprajzi múzeum létesítése.

A kisebbségi tudományosság hungarológiai jellegű intézménystruktúrájának javaslatszerű kidolgozása mellett fontos dolog az is, hogy közösségünknek a tudományos életünkkel való kapcsolata az eddiginél intenzívebb és rugalmasabb legyen. A kívánatos helyzet megalapozását már most meg lehetne kezdeni, s az ehhez szükséges szervezési teendőket a következőképpen képzelem el:

1. A Csemadok központja mellett létre kellene hozni a hungarológiai kutatásokon kívül eső humán ágazatok és a természet- és technikai tudományok magyar művelőinak nyilvántartását (személyes adattok, működési helyek, a tudományos tervekben való részvétel, a publikált, tudományos munkák folyamatos bibliográfiai rögzítése stb.). Ezáltal lehetővé válna a nyilvántartott kutatóknak a Csemadok-munkába való bekapcsolása a helyi szervezetekben, művelődési klubokban és szemináriumokon tartott előadások formájában. Meg lehetne fontolni azt Is, hogy a Csemadok-központ mellett általános tudományos kör létesüljön, s annak vezetősége évenkénti egyszeri összejövetelen kidolgozná az előadások tervezetét. Mindez nem jelentene nagyobb anyagi megterhelést a Csemadok-központ számára, hiszen a nyilvántartást és az általános tudományos körrel kapcsolatos adminisztratív munkát egy alkalmazott is el tudná végezni.

2. A magyar nyelvű tudományos publikálás és a közönség tudományos érdeklődésének, tájékozottságának fellendítése érdekében végre ki kellene eszközölni, hogy a Szocialista Akadémia keretében megjelenő Természet és Társadalom c. folyóirat a mostani mutációs jellegéből a hazai magyar tudományos életet aktivizáló és a tudományok általános fejlődését tükröző népszerű orgánum legyen. Olyan széles skálájú, a természettudományra és technikára is kitekintő, jő tudományos publicisztikai színvonalat képviselő orgánum, mint amilyen a bukaresti Hét volt első évfolyamainak számaiban. Tekintettel arra, hogy a Szocialista Akadémia hatáskörébe a kisebbségok kultúrájának támogatása is beletartozik, a most vázolt elképzelés indokolt és reális, s kieszközlését a Csemadok-központ és Szekciónk vezetősége közösen vállalhatná.