Irodalmi Szemle, 1989

1989/8 - Cselényi László: Aleatória, avagy a megíratlan költemény/tartomány (VI. rész)

CXIV Mert itt vágyunk végül is, a valaha tíz gyereknek otthont adó (apámék tízen voltak testvérek) Cselényi-portán, amelyet végül egyetlen ember örökölt: a nem is Cselényi-vér anyám, született Benko Mária. Célszerűbb lett volna, ha tavasszal avagy nyáron Jövünk, mert anyám még ma is, hetvenöt éves korában, minta­szerűen rendben tartja a nagy udvart, a hatalmas kertet, az egyre sűrűbben javí­tásra szoruló házat. Hogy illendő módon fogadhassa messze szakadt s igen rit­kán hazalátogató gyerekeit, menyét, vejét, unokáit. Anyám hovatovább utolsó mohikánként éli túl az egykori falut, kortársai kihaltak mellőle, az utódai messze szakadtak, ám ő mégsem akar megbarátkozni a gondolattal, hogy el­hagyja az „ősi földet”. CXÍII Mit adott a neoavantgárd a világnak? Boulezt és Ligetit, Stockhausent és Nonót, Xenakist és Lutoslawskit a zenében. Resnais-t ős Fellinit, Jancsót és Formant, Tarkovszkijt és Pasolinit a filmben, Rauschenbeget és Warholt, Beuyst és Nyeiz- vesztnijt a képzőművészetben, Beckettet és Bútort, Sanguinetit és Voznye- szenszkijt, Claude Simont és GarcíaÉ Märquezt az irodalomban. Osztály nélküli társadalomban élni. Előítéletek nélkül élni. Tulajdon nélkül élni. Büntetés nél­kül élni. Szabadnak lenni azt jelenti: képesnek lenni önmagunk megváltoztatá­sára, forradalmárnak lenni, pénz nélkül élni. CXI1 — Szívesen megírnám emlékirataimat, ha lenne iránta érdeklődés. Az az igaz­ság, hogy én szlovákul írok, s a szlovák kiadókat nem érdekli ez a tematika. De ha magyar kiadót, akár a Madáchot, akár a budapesti kiadókat érdekelné a dolog, örömmel vállalkoznék rá — mondja Albrecht János. Bartók Béla születésének századik évfordulóján aligha tárgytól eltérő dolog szót ejteni erről. Pozsony tartozik a nemzetközi Bartók-irodalomnak egy ilyen emlékirattal. CXI Balogon hát mindenképpen meg kell állnunk egy röpke pillanatra!, s ha nem jutunk is ki a sáros időben az öregszőlőbe, legalább a faluban készíthetünk egy-két fölvételt. S minthogy menetrend nélkül röpködünk, megkísérelhetjük a valóságban lehetetlent is. Tudniillik, hogy bebarangolván az utakat, ismét visszapottyanunk oda, ahonnan elindultunk, ahogy ez egyébként a való életben oly gyakran megtörténik. Vagyis a sok szülőföld közül az egyetlenre: Gömör- panyitra. minden egyéb megadatik nekünk. Keressétek mindenekelőtt a szellem javait — tanítja Bacon —, s a többit vagy megkapjátok, vagy nem fogjátok érezni hiá­nyát. Az igazság nem tesz bennünket gazdaggá, de szabaddá tesz. (Will Durant)

Next

/
Thumbnails
Contents