Irodalmi Szemle, 1989
1989/6 - HOLNAP - Z. Németh István: keresztrojka III.; majd eccer; Magyar mise; isten megszelídítése; a vers szabadulása; Aladdin csodalánykája (versek)
Z. Németh István \eresz±ro)\a ÜL már hónapok óta döngeti valaki az ajtót egyfolytában csenget kaviccsal dobálja az ablakot ordítja a nevemet pedig láthatná a táblát az ajtón: ALSZOM! NE ZAVARJANAK! hirtelen csend zuhan a házra talán be sem akart jönni ha ilyen könnyen feladta majd eccer egyszer minden jóra ferdül a tudósok feltalálják újra a mécsest hogy szembenézhessünk a jövővel a neonfény elnyomta az árnyakat s az elektronikus jósnők elmehetnek takarítani egyszer megérünk a nagy igazságra tablettát kapunk röhögés ellen kézzel-lábbal tapsolunk önmagunknak s a színházakat visszaalakítják újra templomokká egyszer minden kiegészül féllé bocsánatot kérünk az ártatlanoktól pingpongozunk a kisbolygókkal s vízlépcső helyett vízlifttel megyünk a legeslegfelsőbb emeletre egyszer Prométheusz is kibékül az eddig kegyetlen keselyűvel s a farkas visszaköpi Piroskát Magyar mise mise hiszünk benned uram
