Irodalmi Szemle, 1989

1989/1 - LÁTÓHATÁR - Petőcz András: Zárójelvers op. 27.; Zárójelvers op. 30.

az éhes állat, a szél elhozza-e a szagát, az ízét, lapulok, mint barlang falához a bűnösök, számban föld, keserű kavics, agyamban forró görgeteg. Magosan fönn, a Nap közelében szárnyak vernek, szél csap az ablakhoz lombokat, jósol a koraősz, jósol vacogást, az idő kihasadt gyomrából szétáradó mérges gennyet, jósol a koraősz elvermelt szerelmet, csontok hangos roppanását, fegyver vasán szétmálló arcot. Madarak, még madarak vernek a tekintet magasában, de aztán elégnek ők is, szétizzanak, akár a robbanás pillanatában játékukba kapaszkodó kacagó gyermekek

Petőcz András

Zárójelvers op. 27.

11 tavasz van tavasz van tavasz a lányok összeszorítják combjai kat tavasz van tavasz van tavasz a lányok kétségbeesetten sz orítják össze combjaikat tavasz van tavasz van tavasz a lány

4 ok összeszorítják combjaikat kétségbeesetten szorítják össze combjaikat tavasz van tavasz van tavasz szemükben rémület ös szeszorítják combjaikat a távolban hollók szárnyalása hollók és varjak egykedvű gyülekezése különös-sosem-volt károgása s 8 zikár mosolyával magába öl az ölelés tavasz van tavasz van t avasz magához ölel a rettegés szememben riadt várakozás szem edben félelem tavasz van tavasz van tavasz magába öl az ölel 11 és szikár mosolyával magához ölel: szememben riadt várakozás szemedben félelem tavasz van tavasz van ta vasz simogatásod pusztító üzenet kezem ria 14 dtan löki el kezed: tavasz van tavasz van tavasz: tavasz van //

Zárójelvers op. 30.

// mi ez a megnémult üzenet bennem mi ez a csönd mondom sétálj csak végig a tengerparton sétálj csak végig kezedben kavics ot szorongatsz sétálj csak sétálj kezedben kavicsot szoronog

4 atsz sétálj csak sétálj mi ez a szomorú üzenet bennem mi ez a csönd mondom sétálj csak végig a tengerparton sétálj csak sétálj körülötted halottak lábnyomai körülötted halottak ki ürült lábnyomai mondom sétálj csak végig a tengerparton vég 8 telen pusztaság körülötted végtelen homoksivatag sétálj csa