Irodalmi Szemle, 1989

1989/4 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel (Első rész)

14 A polgári államtüdomány írott (kartális) alkotmánynak nevezi azokat, ame.’yek vagy egy törvényben öltenek testet, vagy több törvényben (ugyancsak különleges feltételek mellett) együttesen jelentkeznek. Ezekkel szemben az íratlan (történeti) alkotmányok egészben vagy részben szokásjog: alapon születtek vagy formálóitak. A történeti alkotmányok esetében példaként az angol és a magyar alkotmányt szokták emlegetni. — Beer—Kovács—Szamel: i. m., 44. 1.

15 Az alkotmányok legbonyolu’tabb osztályozási rendszerét’ C. F. Strong állította fel. Az alkotmány — úgymond — természete szerint merev és rugalmas lehet. A merev alkotmányok közé sorolható az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Svájc, Olaszország alkotmánya. Hajlékony alkotmánynak nevezi“ a tudomány az olyant, amelynek megváltoztatásával kapcsolatban nincsenek a rendes törvényektől eltérő különleges előírások (Anglia, Új-Zéland, a polgári Magyarország alkotmánya). Ilyenek általában az ún. történeti alkotmányok. — Beer—Kovács—Szamel: i. m.t 44—45. 1.

16 A Csehszlovák Köztársaság alkotmánylevelének preambuluma az eredeti cseh szöveg szerint: ,,My, národ Československý, chté- jíce upevniti dokonalou jednotu národa, zavésti spTavedlivé rády v republice, za- jistiti pokojný rozvoj domoviny československé, prospéti obecnému blahu všech občanú tohoto štátu a zabezpečiti požehná- ní príštím pokolením, prijali jsme ve svém Národníin shromáždéní dne 29. února 1920 ústavu pro Československou republiku, jejíž znení následuje.

Pri tom my, národ Československý, pro- hlašujeme, že chceme usilovati, aby tato ústava i všechny zákony naši zeme provádé- ny byly v duchu našich déjín stejné jako v duchu moderních zásady obsažených v hesle sebeurčení; neboť chceme sa pŕičle- niti do společnosti národü jako č'.en vzdelaný, mírumilovný, demokratický a pokrokový.” —Sbírka . . 1920. évf., XXVI. rész, 255. 1.

17 Vö.: Dejiny štátu. . ., II. kötet. 139. 1.; Weyr, František: Sóustava československého práva státního. Praha 1924, 75. 1.

18 Vö.: Weyr, Franťšek: Československé právo ústavní. Praha 1937, 74. 1.; uo.: Ústava republiky československé. Brno 1919.

19 Rudolf Lodgmann von Auen kijelentése 1920. június 1-jén hangzott el a képviselőházban.

— A jellegzetesen oktrojált (az uralkodó által a népre kényszerített, az uralkodó által a képviseleti testület együttműködése nélkül kiadott) alkotmányok közé tartozik a XVIII. Lajos által 1814. június 14-én létrehozott „Charte constitutionelle”, amely visszaállította a Bourbonok hatalmát, továbbá až ún. olmützi alkotmány (1849. március 4.). — Vö.: Vavŕínek, F.: Základy práva ústavního. Praha 1920, 85. 1.; Weyr, František: Pojem okťrojované ústavy. Parlament, I.; Rauchberg, H.: Bürgerkunde der Tschechoslowakischen Republík. Reichen- berg 1922j 58. 1.; Adler, F.: Die ’ Grundge- danken des tschechoslowakischen Verfas- sungsurkunde in der Entwicklunsgeschich- te des Verfassiírigšréchtes. Berlin—Breslau

1927, 10. skk. 1.

20 Az 1867. évi decemberi osztrák -alaptörvények. — A kormány törvényjavaslatának indoklása részletesen foglalkozik a francia, a belga, az angol, a svájci, a brazil s\b. alkotmány egyes cikkelyeivel. Weyr állítása szerint leginkább az ^osztrák decemberi alkotmány” szolgált mintául. — Weyr, František: Československé právo ústavní. Praha 1937, 91. 1.

21 Az 1867. december 1-Jei 142. sz. alaptörvény

5. cikkelye magyar fordításban: ,,A magán- tulajdon sérthetetlen. A tulajdonos akarata ellenére a kisajátítás csak olyan esetekben és módon jöhet létre, amint azt a törvény elrendeli.”

A 109. § 2. bekezdésének eredeti javaslata — az indoklás szerint — így hangzott: ,,A kisajátítás csakis törvény alapján lehetséges és kárpótlás ellenében, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezett.” — Peška, Zdenék: i. m., 155., 361. 1.

22 Vö.: Weyr, František: Soustava . . ., 353. 1.; uő.: Československé právo ústavní. Praha 1937, 256. 1.; Peroutka, Ferdinand: i. m., 1454. 1.

23 A nyolcórás munkaidőről szóló törvény, a népjóléti miniszter és az igazságügyi miniszter (a többi miniszterrel egyetértésben kiadott) rendelete a bérlők védelméről stb.

24 Az alkotmánylevél 111. §-a szerint adókat és illetékeket kivetni, s büntetéseket kiszabni csak törvény alapján lehet.

25 Az aikotmánylevél 1. §-ának 1. bekezdése: „Lid je jediný zdroj veškeré štátni moci v republice Československé.” (Sbírka . . 1920. évf., XXVI. rész, 256. 1.) — A Legfelsőbb Bíróság 1927. június 2-ai (Zm I 619/26, Vážný, 2811 sz.) döntvénye értelmében a csehszlovák állam demokratikus köztársasági államformáját kifelé a választott nemzetgyűlés és a választott elnök képviseli mint a törvényhozás, és a kormány mint a végrehajtó hatalom képviselője.

26 Az alkotmánylevél 3. §-ának 1. bekezdése: „Üzemi Československé republiky tvorí jednotný a nedílný celek, jehož hranice mohou býti ménény jen ústavním zákonem (čl. 1 uvoz. zák.)..— Sbírka..., 1920. évf., XXVI. rész, 256. 1.

27 A Saint-Germain-en-Laye-i kisebbségi szerződés 10. cikkelyének eredeti francia nyelvű szövegé: „La Tchécb-SIo^aquie s’engage ä organiser le territoire des'Ruthénes au sud des Carpathes, . . sous la forme , d’une unité autonome á 1’interieUr de l’Etat -telié-