Irodalmi Szemle, 1989
1989/4 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel (Első rész)
Némi eltérés mutatkozik a „helyi igazgatás” fogalommal kapcsolatban is. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az említett szerződés hatályba lépésének napján, azaz 1920. július 16-án, az autonóm tartománygyűlésnek már működnie kellett volna. Ezért minden törvény, rendelet és hivatalos intézkedés, amit a Csehszlovák Köztársaság központi állami szervei e nap után hoztak, kiadtak és végrehajtottak a kárpátaljai autonóm tartománygyűlés helyett, alkotmányellenes és bizony semmis volt! A nemzetközi szerződés további megsértéseként látott napvilágot a tartománygyűlés törvényeivel szemben emelt elnöki vétó, amelyet az alkotmány levél 3. §-ának 4. bekezdése tartalmaz, méghozzá abszolút vétó, holott erről a nemzetközi szerződésben nem esett szó. Kárpátalja kormányzójának a kinevezése és hatáskörének a megállapítása ugyancsak nincs összhangban a szerződéssel. Ez a nemzetközi okmány ugyanis csak azt tartalmazza, hogy a Ruténföld kormányzóját „a Csehszlovák Köztársaság elnöke nevezi ki, s a rutén tartománygyűlésnek lesz felelős”. A 11. cikkelyének utolsó mondata, bár a szerződés francia, angol és olasz nyelven készült, így hangzik cseh nyelvű fordításban: „Guvernér území rusínského bude jmenován presidentem republiky Československé a bude odpovéden snämu rusínskému.” Ezzel szemben az alkotmánylevél 3. §-ának 6. bekezdése szerint mindez a kormány javaslatára történik. Az előző mondat a következő hangzásban került az alkotmánylevélbe: „V čele Podkarpatské Rusi je guvernér jmenovaný presidentem Československé republiky k návrhu vlády a odpovédný také snemu Podkarpatské Rusi.” Megjegyzem, a szerződés arról sem tesz említést, hogy a rutén tartománygyűlésen kívül a kormányzó más állami szerveknek is felelős lesz. Az alkotmánylevél szövege szerint a tartománygyűlésen kívül a köztársasági elnöknek, illetve a kormánynak felelős. Lényegében ezt fejezi ki az alkotmánylevél szövegében található „také” szó. Az alkotmánylevél végeredményben Kárpátalja kormányzóját a kormány bizalmi emberévé fokozta le.37 A nemzetközi szerződés 13. cikkelye szerint Csehszlovákia kötelezte magát, hogy biztosítja a ruténok „méltányos” képviseletét a Csehszlovák Köztársaság törvényhozó testületében. Az alkotmánylevél viszont csak a képviselők és a szenátorok „megfelelő” (pfimerené) számáról tesz említést a 3. § 5. bekezdésében. A választási rendek azonban egészen igazságtalan választási geometriát vezettek be, aminek következtében Kárpátalját csupán jelentéktelen számú képviselő és szenátor képviselte a parlamentben. Ami pedig a tisztségviselőket illeti, a szerződés rendelkezése értelmében („pokud možno”), de még az alkotmánylevél 3. §-ának 7. bekezdése szerint is lehetőleg („podle možnosti”) a Kárpátalja területéről származó lakosok közül kellett volna őket kinevezni. A valóságban a tisztviselők 75 százaléka Csehországból és Morvaországból származott. Tekintettel arra, hogy Csehszlovákiát nemzetközi szerződés kötelezte Kárpátalja kérdésének megoldására, sokáig vita folyt arról, vajon e téren a nemzetközi jog vagy a hazai jog élvez-e elsőbbséget. Az alkotmánylevél egyáltalán nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely kifejezte volna a nemzetközi jog elsőbbségét, bár a kisebbségi szerződés 1. cikkelye világosan fogalmazta meg a következőket: Csehszlovákia kötelezi magát, hogy a második fejezet 2—8. cikkelyében foglalt rendelkezéseket „alaptörvényként ismeri el”, s ezekkel a rendelkezésekkel nem fog ellentétben állni semmiféle törvény, rendelet és hivatalos intézkedés.38 A kérdés tehát úgy hangzott, vajon a nemzetközi szerződés cikkelyei kötelezettséget jelentettek-e a nemzetgyűlés számára, illetve köteles volt-e azokat figyelembe venni, amikor alkotmányt alkotott? Sajnos, a csehszlovák burzsoáziának nemcsak a nemzetközi szerződés hiánytalan és pontos betartása nem állt érdekében, még az említett 2—8. cikkelyek esetében sem, a többit nem is említve, hanem még az alkotmánylevélben foglalt rendelkezések maradéktalan megvalósítása sem. Ezt a magatartást hűen tükrözi mind a parlament, mind a kormány tevékenysége.39 JEGYZETEK 1 A leadott szavazatok (4 595 141) legtöbb- több mint 20 százalékát tette ki. A kormány jét (934 801) a Csehszlovák Szocláldemokra- é.ére a szociáldemokrata Vlastimil Tusar ta Munkáspárt kapta, ami a szavazatok kerü t (1919. VII. 8 —1920. V. 25.). Mint-
