Irodalmi Szemle, 1989
1989/3 - HOLNAP - Zalaba Zsuzsa: Aztán; Világtalan; In memoriam J. A. (versek)
Adalék a VAGYOKhoz SZÍVKAMRÁMBAN a visszatért Istennel szembesülök ez a sötétnek hitt újra-otthon kettőnk létének ritmikus DOBbanása értem érettünk a meghatározhatatlan szeretet helyén a csendnek vélt szoba fogságában én az ő — ő az én játéka... táncolunk az IDŐ zenéjére megőszült hajasbabák ráncos képeskönyvek kifakult tükrök maradnak csak az ébredések a toll megtagadja a verset a lehetőségek bugyrai üresek már megint marad ok (?) In memoriam J. A. — Felszedjük a síneket? — EZEK UTÁN? Zalaba Zsuzsa Aztán Világtalan
/
