Irodalmi Szemle, 1989

1989/3 - FIGYELŐ - Archleb-Gály Tamara: Idő, mozgás, sebesség (Bartusz György műveiről]

sziklák hátán impulzív mozdulatokkal deszkákat tör el. Ez a látszólag értelmetlen cselekvés a külső-belső erők anyagokra gyakorolt hatását, illetve e hatás által kifejtett viselkedésüket hivatott figyelni és dokumentálni. Legújabban ezeket a minimálisra redukált eszközöket szimbolikus tartalommal ruházza fel (pl. emberarc formájú köveket üt, a téglákat vad színekkel borítja be). Így az egyszerű gesztusból, akcióból az új szenzibilitás tüneteit viselő képződmények jönnek létre, melyek különböző tulajdonságokat, jelenségeket idéznek; a föld például az élet őseredetét, a kevésbé tartós anyagok a múlandóságot jelképezik stb.

Bartusz György szobrai mindig is a lényegre összpontosítottak, külsejük pedig szándékosan fedte fel létrejöttük eredetét, alakulásuk folyamatát (példa rá A korom- pai felkelés emlékműve 1972-ből vagy Ja- koby Gyula életnagyságú bronzszobrának nagystílűén megmunkált felülete, 1979— 81-ből). Később egyre inkább erősödött benne az igény, hogy a mesterségbeli tudást „kiradírozza“ tudatából, hogy megszabaduljon a saját és mások felfedezéseinek megkötő eredményeitől, a manierisz- tikus beidegződésektől.

A „tiszta lappal” való kezdést megha- tároztt — általában 1—10 másodperc alatt készített gesztusrajzaiban valósította meg. A rendkívül rövid időtartam, melyet saját maga szabott ki a rajz létrejöttéhez, arra

kényszeríti, hogy minden mesterkéltség, spekuláció nélkül, ösztönösen rögzítse lénye pillanatnyi lelki-fizikai állapotának rezdüléseit. Az alkotás itt ismét az idővel, térrel, sebességgel s a természeti erőkkel áll ki nyílt harcra. Gesztusrajzai fényképein, majd e fényképekre rajzolt gesztusrajzaiban a rombolás s az azt követő újjáépítés szinte gyermeki öröme tükröződik, paradoxonok szembesülnek, időbeli eltolódások, s ezáltal új, váratlan dimenziók jönnek létre.

Legújabb gesztusképei fekete és színes festékekbe mártott lécekkel készülnek. Kezdetben spontán módon, vadon csapkodta velük az alapot (papírt, vásznat); most annyiból irányított ez a művelet, hogy a létrejövő formációk mágikus, sejtelmes atmoszférát teremtsenek. Van úgy, hogy mitikus, ún. archetipikus ősfigurákat (Gnóm, Próféta] hoz létre, máskor rég lejátszódott, csak sejtetett természeti katasztrófák drámai eseményét, tragikus légkörét idézi fel képzelete.

Az 55 éves Bartusz György 1985 óta érdemes művész. Rendszeresen vesz részt a jelentősebb hazai és külföldi képzőművészeti tárlatokon. Legutolsó önálló kiállításai Brnóban, Érsekújvárott és Prágában voltak, 1986-ban és 1988-ban. Eredeti, lendületes, experimentális, amellett tudatosan célratörő művészete egyike jelenkori szlovákiai képzőművészetünk legizgalmasabb jelenségeinek.

Archleb-Gály Tamara