Irodalmi Szemle, 1989

1989/3 - BESZÉLŐ MÚLT - Szénássy Zoltán: Komárom ostroma 1849-ben (részlet)

sére a Görgey és Guyon közötti feszültség. Guyon bátorsága pedig közismert volt, több csatában tüntette ki magát: Swechatnál, Nagyszombatnál, Branyiszkónál stb. így a választás Guyonra esett. A jelölésben nyilván szerepet játszott Guyon helyismerete is. Ugyan ő angol születésű katonatiszt volt, de éveken keresztül szolgált az osztrák hadseregben. Sőt, feleségül véve Splényi Ignác testőrkapitány lányát, a Komárom megyei Csúz községben telepedett le. így a megyeszékhelyt is jól ismerte. Kossuth a kormány nevében a cibakházi főhadiszálláson 1849. március 8-án Guyont tábornokká nevezte ki. A tábornoki kinevezésben már mint Komárom parancsnoka van említve. Két nappal később, március 10-i keltezéssel kapja kézhez Kossuth megbízását. Kossuth tisztában volt Komárom jelentőségével, és vallotta, hogy „Komárom várának biztonsága végtére is legfőképpen a várparancsnok személyétől függ.” Ezért esett a választása Guyonra mint olyan katonára, „kiben az ország kormányának tökéletes bizalma van, s kiről azon meggyőződéssel van a kormány, hogy míg él, Komárom vára az ellenség kezébe nem kerül soha”.6 A Honvédelmi Bizottmány előtt ezt így jelentette ki: „Guyon hűségére bíztam Komáromot.” S amikor átdta neki a komáromi vár parancsnoki megbízását, ezeket mondotta: „Az új haza legvitézebb fogadott fiának."7

Az osztrák katonai elhárítás persze minderről tudomást szerzett. Léderer ezredes sürgősen figyelmezteti Nugent tábornokot, hogy Guyon „útját Komáromba Oj Szőnyön keresztül akarja venni, s könnyen felismerhető, mert egy lőtt seb következtében még sántít".8 Az osztrák hadijelentések Guyont csaknem minden esetben Görgeyvel egyenrangú vezérként említik. Chorich tábornok azt jelenti az osztrák főhadiszállásnak, hogy „Guyon Ipolyságon keresztül Komárom irányába akar törni”.9

Guyon részt vett a nagysallói ütközetben is. Itt az osztrákokat súlyos vereség érte. Az osztrák hadsereg visszavonulásának zűrzavarát használta ki arra, hogy átjusson a Komáromot körülzáró ostromgyűrűn. Guyonnak a nagysallói csatában tanúsított magatartását Szálkái Gergely, a 6. honvédzászlóalj őrnagya így rajzolja meg: „Egy karcsú deli lovas nyargalászott közöttünk szép angol paripán, polgári köntösben és zsidós sapkával fején és lovaglóvesszővel kezében, mindig ott, hol legvéresebb volt a csata, hol legsűrűbben bömbölt a halál, tört magyar szavakkal buzdítva és bátorítva honvé- deinket... És ez egyszerű lovag, a lovagvesszővel kezében Guyon volt, a csatának lelke. Ű volt, ki mindenütt jelenlétével, hideg és rettenthetetlen bátorságával bátorságot öntött a félénkbe, új életet a már csüggedőkbe és gyors segélyt varázsolt oda, hol gyenge volt az erő, szóval ő eszközölte a győzelmet.”10

Amikor Guyon tábornokot Kossuth Komáromba küldte, a parancs mellé egy levelet is adott neki, amely Csúzy Károly ógyallai földbirtokosnak szólt. A levélben az illető birtokos fölszólíttatott, hogy mint odavaló, tartsa kötelességének Guyont a várba besegíteni. Az érdekes epizódot Feszty Árpád, az ógyallai születésű világhírű festőművész jegyezte fel. A nevezetes község alig 15 km-re fekszik Komáromtól. Guyon huszáraival sikeresen eljutott Űgyalla határáig. A falut egy osztrák vértes ezred tartotta megszállva. Guyon lengyel zsidónak öltözve ment be a faluba. A huszárok Zöldállás-pusztánál, a füzesekben maradtak. Amikor Guyon belépett a Csúzy portára, a verandán ott találta az egész vértes tisztikart. Az ezredes Guyon hajdani tiszttársa volt, akivel évekig együtt szolgáltak. Az ezredesnek feltűnt a hasonlóság és meg is jegyezte: „Dér Kéri ist aber dem Guyon verflucht öhnlicht. Hätte Lust ihn aufhängen zu lassen.” (Ez a fickó átkozottul hasonlít Guyonhoz. Kedvem lenne fölakasztatni.) Guyon azonban nagy hidegvérrel tovább kínálta portékáit. Végre a háziúr kidobta az „alkalmi kereskedőt” de akkorra már a levelet a háziúr zsebébe csúsztatta. Csúzy uram, felismerve a helyzetet, odakiáltott egyik béresének: „Eredj az után a lengyel zsidó után, aztán vezesd ki a Zöld- állásra, Kolozsváry úrhoz!” Kolozsváry volt ugyanis Csúzy uram kasznárja. A Zöldállás pusztától így már megbízható kalauza volt a kis huszárcsapatnak. Kolozsváry uram a Nyitra által elöntött ártéren keresztül vezette Guyont és katonáit Komáromig. Amint beértek Komáromba, a várost lángokban találták. Az ellenség ágyúgolyói gyújtották föl. A Szombati utcán vonultak végig. így Guyon első ténykedése Komáromban a tűz oltása volt. Csak amikor a tüzet visszaszorították, akkor lovagolt be Guyon a várba, a lakosság lelkes éljenzése közepette.11

A komáromi védősereg az ágyúk tucatjainak dísztüzével fogadta Guyont és huszárait. Az öröm pillanatait Thaly Zsigmond, erődítési parancsnok így örökítette meg: „Szinte le sem lehet írni azt a vad és féktelen örömöt, amelyet a várőrség és az egész Koma