Irodalmi Szemle, 1989

1989/3 - FÓRUM - Csáky Károly: Egy évtized eredményei és kudarcai

szigorú kritériumok alapján, szülőházukon vagy azokon az épületeken, melyekhez konk­rétan kötődtek az illető személyiségek. Megítélésük szerint Bartók ipolysági és Hont megyei tevékenysége (pontosabban népdalgyűjtő munkája) nem volt olyan jelentős, hogy ezért itt emléktáblát lehetne állítani. Jómagam azóta is más véleményen vagyok. Az egyéb jellegű előadások közül a legtöbb a történelem és az irodalomtörténet köréből szerveződött. Néhányról már szóltam a fentiekben. Említést érdemel még Marosi Endre történész, a vártúrák kiváló szakemberének előadása a szlovákiai várakról. Kővágó László a nemzetiségi kutatásról tartott jó összefoglalót a klubban. A kiváló szakember előadását is élénk vita követte. Nemzetiségkutatónk az est után ezt írta kró­nikánkba: „Néhány nagyon szép, tartalmas órát töltöttem az ipolysági Csemadok-klubban. Olyan őszinte megnyilatkozásokat hallottam, melyek garanciát nyújtanak eredményes, jobb jövő felé vezető kulturális munkára, az itt élő különböző emberek összefogására.” Hallgatóink számára tanulságos volt dr. Medvigy Endre és dr. Szeberényi Zoltán irodalomtörténész előadása is, akárcsak Ruffy Péter író műsora. Irodalomtörténészeink az erdélyi magyar irodalomról, illetve a csehszlovákiai magyar irodalomkritikáról adtak elő, Ruffy Péter pedig Bujdosó nyelvemlékeink címmel tartott szép beszámolót. A vezetőség természetesen igyekezett a tagság egyéb igényeit, illetve érdeklődését is kielégíteni. Ezért hívta meg körébe Szikora György sportolót, Kopás András agrár­mérnököt és másokat. Halászná Zelnik Katalin, a budapesti Kertészeti Egyetem tanára például a gyógynövényekről, illetve a népi gyógyászatról tartott szakszerű, sokak fi­gyelmét felkeltő előadást. Dr. Jakab István, a Komenský Egyetem tanára nyelvművelésünk időszerű problémáira hívta fel a klubtagság figyelmét. Nagy népszerűségük volt az orvosi témájú előadásoknak is. Dr. Urbán Károly orvos­pszichiáter az egészséges életmódról, dr. Kiss László az AIDS-ről világosította fel a hallgatókat. Dr. Czeizel Endre, a legnépszerűbb magyar genetikus ipolysági bemutatkozása is ki­tűnően sikerült. Genetika és társadalom címmel tartott nagy érdeklődést keltő előadást. Megtelt az előadóterem dr. Kulka Frigyes orvosprofesszor bemutatkozásán is. Be­mutatkozást írtam, hisz a város neves szülötte ilyen értelemben ezelőtt még nem kapott fórumot Ipolyságon. A klub hívta meg őt először szülővárosába előadni. A me­leg hangú találkozón az Orvostovábbképző Intézet rektora Mire képes a sebészet, és mit hozhat a holnap? címmel tartott valamennyiünk számára hasznos tájékoztatót. A Közművelődési Klub szervezte azt a rendezvényt is, melynek keretében a Peda­gógiai Tankönyvkiadó magyar szerkesztői találkoztak a város és a környék iskoláinak pedagógusaival. Tehát olyan fórumot teremtett ismét, amely szellemi életünk újabb területének megismeréséhez kínált lehetőséget. A baráti hangvételű összejövetelen élénk és érdembeli eszmecsere alakult ki a könyvszerkesztők és a tankönyvet alkal­mazó pedagógusok között. Ez pedig mind a pedagógusok, mind a szerkesztők számára hasznos és tanulságos volt. Nagyszabású klubvállalkozás volt az a rendezvény is, melyen a csehszlovákiai magyar sajtó képviselői találkoztak az olvasókkal. Ezen a meghívott vendégek közül a Hét, az Oj Szó, az Oj Ifjúság, a Szabad Földműves és a Rádió egy-egy szerkesztője jelent meg. Ebből az alkalomból a klub kiállítást rendezett a szomszédos országok magyar nyelvű sajtójából. Sajnos, ennek a találkozónak is volt egy, elsősorban a klubvezető személyét kelle­metlenül érintő utóhangja. A vnb akkori elnöke, aki rendezvényünkön részt vett (egyéb­ként a 35 klubtalálkozó közül 3-ra jött el), élesen bírálta a klubot és annak vezetőjét az előadások színvonala miatt. Az ok: a sajtótalálkozón a hallgatóság köréből több kri­tikus megjegyzés is elhangzott, elsősorban amiatt, hogy lapjainkban több, a várossal kapcsolatos írás is megjelent, mely nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta az olvasót. Néhány interjú alanya maga az elnök volt, ezért érintette őt kellemetlenül a dolog, s ezért lett bosszújának áldozata a kultúra napszámosa. A megjelent újság­íróknak egyébként más volt a véleményük a találkozóról. Szilvássy József például ezt írta a vendégkönyvbe: „Köszönjük, hogy részt vehettünk a hangulatos és tanulságos találkozón. Reméljük, a szlovákiai magyar lapok színvonalán érződik majd ez az eszmecsere is.”

Next

/
Thumbnails
Contents