Irodalmi Szemle, 1989
1989/3 - FÓRUM - Csáky Károly: Egy évtized eredményei és kudarcai
„Nagyon örülök, hogy eljöhettem Ipolyságra, és itt a művelődési klubban előadást tarthattam két háború közti kisebbségi életünk harcos ifjúsági csoportjáról, a Sarlóról. Köszönöm azokat a termékenyítő gondolatokat, melyeket a vita vetett fel.” Fekete Zoltán bejegyzéséből pedig a következőket másoljuk ide: „Örülök, hogy szülővárosom megtisztelt a kiállítás megrendezésével (...) Jóleső érzés, hogy az amatőr képzőművészet is lélegzethez jut, fórumot kap.” Természetesen jöttek sorra az első kudarcok már az indulás évében is. A népművelési otthon akkori igazgatója például nem engedte, hogy Halász Péter plakátokon és szórólapokon meghirdetett előadását a kultúra házában tartsuk. így közvetlenül az előadás előtt kellett az érdeklődőket átvezényelni a romos Csemadok-székházba. Kár, hogy ezt az épületet még azóta sem tették használhatóvá. Pedig a vnb erre anyagi támogatást is kapott. A klubvezetőségnek sokáig kellett hadakoznia, míg a Csemadok-vezetőség egyes tagjaival megértette, hogy a rendezvények anyagi kiadásokkal is járnak. A klubvezetőnek és a munkát pártoló többi tagnak természetesen akkor még volt ereje ahhoz, hogy ieküzdje a jelentkező akadályokat, túltegye magát a kudarcokon. S volt egészséges összefogás, tenni akarás és lelkesedés. A TOVÁBBLÉPÉS Az első esztendőt mérlegelve a klubvezetőség a továbblépés lehetőségeit is kutatta. A közművelődést még tartalmasabbá, színesebbé és vonzóbbá kívánta tenni. Sokszorosított körlevelet küldött a Csemadok-tagoknak, melyben ezt olvashatjuk: „Immár egy éve fejt ki rendszeres tevékenységet a Csemadok városi szervezete mellett működő Közművelődési Klub. Célunk az, hogy a tagságot megismertessük szellemi életünk kiválóságaival, közelebb juttassuk a kultra, a művészet és a tudomány világához. Ilyen elgondolással szerveztünk eddig is irodalmi, történelmi, néprajzi jellegű előadásokat, képzőművészeti kiállításokat. A jövőben szeretnénk munkánkat még tartalmasabbá és rendszeresebbé tenni (havonta egy-egy előadás, találkozó, kiállítás). Arra törekszünk majd, hogy tehetséges és tekintélyes előadókat, írókat, színművészeket, képzőművészeket, kutatókat hívjunk meg városunkba.” A körlevélben továbbá azt is kérte a vezetőség, hogy minél többen legyenek segítői, pártolói s állandó tagjai a klubnak. A felhívás megértésre talált: rövid időn belül közel 50 állandó tagot jegyezhetett a klub, köztük olyanokat is, akik a Csemadoknak nem voltak tagjai. A nyilvántartási lapok alapján tagsági igazolványokat adtunk, s a tagok egy évre 20 korona illetményt fizettek. Ennek fejében ingyenesen látogathatták a klub által szervezett műsoros esteket és képzőművészeti tárlatokat. Klubunk működésének második évében felvette a Honti Közművelődési Klub nevet. Ezzel egyidőben jeleztük azt Is, hogy a klub a környező falvakból, a távolabbi vidékekről is szívesen várja az érdeklődőket. Szerettük volna ugyanis elérni, hogy a művelődés itteni vidéki központjának amolyan kisugárzó ereje, illetve megfelelő vonzásköre is legyen. Azt hiszem, ez részben sikerült is, hisz az egyes klubrendezvényeinknek nemcsak a városból, hanem a közvetlen, sőt a távolabbi környékről is voltak résztvevői. Gyakran jártak egy-egy jónak ígérkező előadásra Ipolyhídvégről, Ipolynagyfaluról, Ipolybalogról, Nagytúrról, Pereszlényről, Szemerédről, Gyerkről, Palástról is. De találkozhattunk rendezvényeinken zseliziekkel, lévaiakkal; sőt volt, amikor Losoncról, Párkányból, Nyitráról is jött egy-két hallgató. összetételét illetően a klub tagsága eléggé heterogén volt. Legtöbben az értelmiségiek köréből (tanítók, tanárok, orvosok, mérnökök stb.) kerültek ki, de akadtak soraikban középkáderek, sőt munkások is. Az életkor sem volt egységes: nyugdíjasok, középkor- osztályúak és diákok egyaránt látogatták a rendezvényeket. A második évben erősödött a klub vezetőségi tagjainak és szervezőinek tábora is. Tagja lett ennek a körnek Himmler György tanár, múzeumi dolgozó, Bodzsár Gyula szerkesztő, Bielik György és Ondrusz István pedagógusok, dr. Blaskó László orvos. A klub munkáját kissé nehezítette az a körülmény, hogy a Csemadok egykori székháza még mindig használhatatlan vi-_: "'°ndezvényeit így különböző helyeken tartotta: műsoros estjeit a színházteremben, tárlatait az ifjúsági klubban, az író-olvasó találkozó-
