Irodalmi Szemle, 1989

1989/3 - Weöres Sándor 1913—1989 - Balla Kálmán: Egy arc az ezerből

szerű emanációjaként: irodalmunk, vagyis nyelvünk történetének egyedülállóan gazdag s csak a legnagyobbakéhoz hasonlítható költői stílusa.

Érthető talán ezek után, ha páratlan nyelvi gazdagsága és tökélye mutatta meg nekem a látszólag domináló „gondolatiság” valódi helyét Weöresnél, s világosított fel fontos dolgokról a költészet természetével kapcsolatban is.

Az örökhagyás további törvénye, hogy az örökség az örökösök életének részévé válik. Weöres költészetéről szólva minden Weöres-olvasó a saját életéről beszél. Magam is Így tettem, amikor az imént Weöressel közös életemnek, kettőnk életének egyik mozzanatát említettem: az értetlen hallgató ugyanis én voltam. És hogy Weöres Sándorról elmélkedve magamhoz jutottam el, talán nem véletlen. Minőségi kritériumnak tartom, hogy belül állok Weöres költészetén. Félreértés ne essék: nem az én minőségemet fémjelzi, ha egy költészeten belülre tudok kerülni. Hanem azt, hogy ez a líra tartalmas, holott valamennyi megragadható eleme formaelem.

Weöres Sándor öröksége legalább ezer, s az is lehet, hogy millió arcú. De bizonyos, hogy az egyik arca én vagyok.

Bartusz György: Vert rajz