Irodalmi Szemle, 1989

1989/10 - HOLNAP - Hizsnyai Zoltán: A Tsúszó-életmű kritikai szintézise a megjelentetett méltatások tükrében

érdemesek, amennyiben nmn látnánk bennük valamelyes veszélyét a Tsúszó Sándor élete körüli széleskörű zavarkeltésnek. Ez irányú félelmünket felerősíti a Petőfi szibériai fogságáról napjainkban iábrakapott híresztelés. Kötelességünknek tartjuk felhívni kutatótársaink figyelmét, hogy ezt a tudománytalan hírverést, mely arra irányul, hogy nemzetünk nagy fiait kompromittáló élethelyzetekben láttassa, minden tekintélyüket latba vetve, a megnyilatkozások lehető legszélesebb skáláján Igyekezzenek a közvéleményből mihamarabb kiirtani. De most térjünk vissza Tsúszó Sándor életútjának vizsgálatához, s vegyük számba kutatásaink ez idő szerint bizonyítottnak mondható alappilléreit!

A Tsúszó Sándor születési helye körüli félreértésekről már szóltunk a fentiekben. A két névrokon literátor születésének megegyező dátumát is megkérdőjeleztük. (Hodossy Gyula sajnálatos félreértelmezésének továbbgyűrűzése Bíró József azon „felfedezése” is,16 amit Bíró a birtokában lévő azon anyakönyvi kivonat alapján tett, melyet természetesen a vegyesen ederdi és losonci anyakönyv alapján állítottak ki.) Most viszont már ott tartunk, a kutatásban, hogy Tsúszó születésének hónapjában sem lehetünk biztosak. Tsúszó sokat emlegetett Vasvella állt a kapufélfába című korai opuszában ugyanis így ír: „Ganéjhordáskor vajúdott világra jó anyám”. Az eleddig pontosnak tűnő december 4-ei születési dátum e verssor olvastán meginogni látszik, tudomásunk szerint ugyanis a trágyát tavasszal, február végén, március elején hordják a termőföldre és a fák, bokrok tövére. Mindeddig nem állt módunkba tisztázni, hogy az 1906—1907-es telet pontosan mikor váltotta fel a tavasz, s így azt sem bizonyíthatjuk az érvek elsöprő fölényével, hogy 1907 tavaszának melyik hónapjára esett a trágya kihordásának optimális ideje. Ügy ítéljük meg, hogy a kérdést csak meteorológus szakértő bevonásával lehet tisztázni. Addig is Tsúszó Sándor életútjának eleddig ismert állomásait a következőképpen fűzhetjük kronológiai sorrendbe:

1907-ben születik Ederden. Apja Tsúszó Kázmér földműves, anyja született Dönczy Appolónia, elszegényedett kisnemesi család sarja

1914-ben kezdi elemi iskoláit szülőfalujában.

1918-tól Nyitrán folytatja tanulmányait.

1925 Csontkovász címmel megjelenik első verse a TSÜ SZŐ (Tardosújfalusi Sző)-ban, saját kézírásos lapjának első számában.

1929 — megismerkedik Füst Milánnal. Szakít első írói korszakának múzsájával, Eleöd Emesével, és Ungvárra költözik.

1930-ban házasságot köt Blau Borbálával, de még az évben elhagyja feleségét, és Pozsonyba költözik, ahol lapterjesztői állást vállal.

1937 — elhallgatásának s egyben első romániai utazásának időpontja.

1939 — kései, ám végleges szakítása a Sarlóval.

1940 — sízés közben jobb karján nyílt törést szenved; decemberben levelet intéz dr. gróf Bánffy Miklóshoz, az erdélyi magyar kultúra és közélet vezéralakjához.

1914. július 9. — a pozsonyi Mihálykapu utcában, a Madách Könyvkiadó mostani székháza előtt, elgázolja egy sebesen haladó automobil. Szörnyethal.

E korántsem teljes kronológiai összeállításhoz — az említett szerzők műveiben szereplő vonatkozó adatok egymással és saját kutatásaink eredményeivel való összehasonlításán kívül — nagy segítséget nyújtott Filep Tamásnak, a jeles Tsúszó-kutatónak ef-Lapok- bell rövid Jegyzete is,17 melyben Tsúszó Sándor erdélyi kapcsolatairól közöl figyelemre méltó adatokat. Érdeklődve várjuk erdélyi Tsúszó-kutatásaink további eredményeit. Tsúszó szellemi térképének további pontosításához rendkívüli jelentőségű adaléknak véljük gróf Bánffy Miklóshoz intézett levelét, melyet Filep, értő kommentárjával kiegészítve, reméljük, a közeljövőben nyilvánosságra hoz. A Filep Tamás18 és Krausz Tivadar között kialakult polémiában viszont Krausz magyarázatát tartjuk helytállónak, mivel Tsúszó „kétjobbkezességének” valóságtartalmához kétség sem férhet. Ezt azonban cikkének megírása idején Filep, aki Tsúszó erdélyi kapcsolatainak a szakértője, még nem tudhatta. Nagy jelentőséget tulajdonítunk továbbá a Krausz Tivadar által nyilvánosságra hozott kobeliarovői rokoni kapcsolatoknak, különös tekintettel az unokafivérekről 1940- ben készült közös fényképre, mely az első ismert jó minőségű Tsúszó-portré. Bízunk abban, hogy a rokonok remélhető jóváhagyásával az értékes fotográfia nemsokára közkinccsé válik.