Irodalmi Szemle, 1989

1989/1 - HOLNAP - Pálovics László: Szupernóva-robbanás (elbeszélés)

ő viszonzásképpen visszacsókolta. Feszengve kezdte Lajos a beszámolóját, amit Brosztov, az orvos nyugodtan végig hallgatott, majd finoman elkezdte simogatni a szakállát, miközben hunyorogva farkasszemet nézett vizslájával. — Mmm, hát ez igencsak érdekes, Lajosom, de mit akarsz te tőlem? — Talán ha kivizsgálnál, mert úgy érzem, valami hiba van bennem, valami nagy hiba. Brosztov hümmögött még egypárszor, majd átölelte Lajos vállát és bekísérte az orvosi rendelőbe. — Először is csinálunk néhány jópofa röntgenfelvételt a lábadról, kezedről, tüdődről, fejedről, egyszóval mindenedről... Lajos levetkőzött, ahogyan Brosztov meghagyta, és bebújt a fülkébe. A gép sustorgott, zümmögött, aztán Lajos egy hatalmas üvöltést hallott: — Előbújhatsz! Kimászott, felöltözött, és érdeklődéssel várta az eredményt. Brosztov doktor nagy figyelemmel nézegette a felvételeket, de amikor a mell­kas röntgenfelvételére került sor, mintha megdermedt volna: szemei kikere­kedtek, felnézett Lajosra, és újra a felvételt kezdte mustrálgatni. — Hát ez felettébb érdekes —> motyogta —, mondd csak, nem fáj neked a szíved mostanában? — Nem... — dadogta A. I. a rémülettől reszkető hangon. — Mert, tudod, az van, hogy a szíved valahogy átment a másik oldalra, érted: a jobb oldaladon van. — Hogyhogy átment? És mikor? — Nem tudom, csak azt látom, hogy nem ott van, ahol lennie kéne, átment, és lehet, hogy tíz perce, lehet, félórája, de az is lehet, hogy már egy éve, egyszerűen nem tudom. A. I. Lajos ordítva rohant ki Brosztov házából, felrohant a lakásába, és bele­zuhant egy fotelba. Mozdulatlanul üldögélt, aztán hirtelen felugrott, az íróasz- talfiókból előhúzta lézerpisztolyát, és bevonult a fürdőszobába. A szemközti falon egy hatalmas tükör lógott. A. I. Lajos felemelte a pisztolyt, bemérte a tü­körben álló fickó homlokának közepét, és meghúzta a ruhacsipeszből készített ravaszt. A lézernyaláb hangtalanul vágódott vissza a tükör faláról. Dühös sziszegéssel mar farkába a kígyó ............a lyuk mélyében minden megta­lálható, kérdések, tételek, és a verem legmélyén a Volt Van Lesz............csak e gy fekete lyuk marad a csillag helyén, folytonossági hiány az űr köldökén... ... lenyűgöző a csillagok halála, de a legérdekesebb minden bizonnyal a leg­nagyobbak megsemmisülése... HELYREIGAZÍTÁS Folyóiratunk 1988/8. számában hibás szöveggel jelent meg Nagy Éva Probléma c. verse (983. old.). A vers 3—4. sora helyesen így hangzik: „Be kell rendezkedni a mára, / falat emelni a mindennapos támadások elé.” A két utolsó sor helyes szövege: „A probléma az, h'gy a maradék semmibe / nem rejthetek féltett titkokat.” A hibákért a szerző és olvasoink elnézését kérjük. (A szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents