Irodalmi Szemle, 1989
1989/9 - HOLNAP - Motesiczky Gábor: Tudom; Égre nyitott (versek)
Motesiczky Gábor Tudom (Kenya helyett írom) az asztalnál ülsz az ablak most a sötétség tükre mintha a kezed az enyém lenne arcodon végigsimítod csöpög a víz szaga van a szomorúságnak napok téglái rakják köréd az idő várát eltemetve várakozol belül a széllel mintha néha megjönnék nevetséges benned a gyerekes feszültség pedig már régen nem vagyok sehol kiröppentem az élet fényes udvarából nem bízhatsz rám semmilyen titkot Égre nyitottan a hajót a parti bakhoz kötötték aztán már nem hunytam le a szemem égre nyitottan küszöbön ült a hazatérés kósza madarak sodródó felhői húztak fölém mint eltékozolt szerelmek kísértő árnyai elhagyva az országutat orrom elé furakszik a jelen már nem is tudom miért álomszerűnek tűnik a létezés nincs most bennem lázadás mi felkavarja az értelem poharát gyökerek nyújtóznak bennem felfelé rámfonódik a hazatérés
