Irodalmi Szemle, 1988

1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Második rész)

967

118—119. old.); Rašín, Ladislav: 1. m.,

153—154., 292., 299—317. old.

33 Vö.: Rašín, Ladislav: i. m., 197—198. old.

34 Vö.: Z prameňov . . ., 243—244. old.; Národní shromáždéní československé v prvním roce ..., 40—41. old.; Dejiny štátu a práva .. ., 53. old.

35 Vö.: Československá vlasttvéda. Díl V. . . ., 60. old.; Matoušek, Stanislav: Vznik a vývoj společného štátu Cechu a Slovákü. Praha 1980, 73. old.

36 Vö.: Československá vlastivéda. Díl IV. . .., 838. old.; Soukup, František: 1. m., 343—350. old. (a „Manifeste du Comité ďaction tchéque ä ľétranger” teljes cseh nyelvű szövege; az eredetit Masaryk fogalmazta, a nyilvánosságra került francia nyelvű átdolgozás Ernest Denis munkája).

37 Vö.: Markovii, Ivan: Slováci v zahraničnej revolúcii. Desiata prednáška cyklusu „Československá revolúcia”. Prednesená 16. apríla 1923., 32. old.

38 Vö.: Markovii, Ivan: i. m., 32. old.

39 A „csehszlovákokról” szóló tájékoztatás így hangzik a pamflet francia szövege szerint: „Les Tchéco-slovaques, ou tout simple- ment les Tchéques, se composent de deux éléments: sept millions de Tchéques en Bohéme, en Moravie et en Silésie, et trois millions de Slovaques habitant le nord de la Hongrie, depuis le confluent de la Morava et du Danube jusqu’ ä la Tisza supe- ríeure. Ces deux branches de la mérne nation ont la mérne civilisation, la mérne langue et la mérne histoire ...” — Vö.: Be- neš, Edvard: Détruisez . . ., 5. old.

40 V.: Haus dér Abgeordneten. Stenografisches Protokoll. XVIII. Session. 1907, 5. kötet, 3231—3236. old. (Kemény G. Gábor: i. m., 131—134. old.).

41 A „Vízkereszti Deklaráció” (Deklarace vše- ho poselstva národa československého), amelyet Vlastimil Tusar, a Cseh Szövetség titkára olvasott fel az Obecní dűm Grégr- termében 1918. január 8-án, egy részlete így hangzik cseh nyelven: „Slovenská vé- tev naše stala se pák obétí brutálnosti ma- darské a neslýchaného násilnictví ve státé, jenž pfese všechny zdánlivé konštituční formy züstává nejtemnéjším koutem Evro- py a v némž národové nemaďarští, tvoŕící vétšinu, jsou panujícf menšinou týráni a hubení, od kolébky odnárodňováni, zfistá- vajíce takfka beze všeho zastoupení na snemu i úfadech, bez vefejných škôl a bez volnosti ve školách soukromných.” — Vö.: Beneš, Edvard: Svétová válka . . ., III. kötet, 318—321. old.; Soukup, František: i. m., 612. old.

42 Az 1918. május 1-jén a liptószentmiklósi népgyülésen elfogadott rezolúció 2. pontja így szól: „Ako prirodzený následok uznanej slobody žiadame bezpodmienečné uznanie práva na samourčenie všetkých národov, nielen za hranicami našej monarchie, ale i národov Rakúsko-Uhorska, tedy i uhorskej

vetve československého kmeňa.” Az elhangzott beszéd szövegét és az eifogadotc határozatot Téšlnen át eljuttatták Prágába, ahol a cseh lapok május 3-án és 4-én közzétették, és kicsempészve az országból megküldték az antanthatalmak sajtójának.

— Vö.: Srobár, Vavro: i. m., 105. old.; Soukup, František: i. m., 686—687. old.; Z prameňov . . ., 244. old.

43 Vo.: Beneš, Edvard: i. m., 331. old.; Dejiny štátu . . ., 53. old.

44 A Nemzetgyűlés december 21-1 ülésén (szombaton), amely du. 4 óra 15 perckor nyílt meg, Juraj Jánoska képviselő egyebek közt a következőket mondotta el a felszólalásában: „.. . dnes, v túto historicky pamätnú chvíľu, keď zákonodarný sbor Československej republiky v lône svojom víta a pozdravuje svojho prvého prezidenta

— i my, zastupitelia slovenskej vetve československého národa v tomto Národnom shromáždéní, hlásime se k skromnému, ale srdečnému slovu.” — Tésnopisecká zpráva o schüzi Národního shromáždéní československé v Praze dne 21. prosince 1918, 332. old.; Soukup, František: i. m., 1234. old.

45 A Szlovák Nemzeti Tanács delegációját november 1-jén a pályaudvaron dr. Soukup fogadta a Nemzeti Bizottság képviseletében. Dérer a válaszában egyebek közt a következőket mondotta: „Vy znáte naše utrpení v Uhrách, vy dobfe vite, že tyranové kteŕí nás trýznili a celý ten barbarský štátni systém uherský má dost prostredkű dostati nás do svých rukou. Byla vyslovená obava, že my Slováci tlaku podlehneme. Slovenský lid, dlouho umlčovaný teď se ozval: Český a slovenský lid jsou zajedno a že lid slovenský vidí své zabezpečení jediné v národe československém.” — Houdek szavai, amelyek az „U saského dvora” szálló erkélyéről hangzottak el még aznap este: „Pŕinášíme vám krátkou zprávu ze Sloven ska. Slovenská národní rada se uznesla, že se celou duší pripojí do štátu Československého, že nechceme žfti jako národové dva, nýbrž jako jeden. V tom je naše sila a naše budoucnost. Český národ má svou historickou minulost, lid slovenský jen tlsíciletí trpél a úpel. Doufáme pevné, že společný štát nám zabezpečí svobodu a pfinese slávu. BratFi, již žije národ československý!”

— Vö.: Soukup, František: i. m., 1108—1109. old.

46 Dr. Metod Bella e szavakkal kezdte hálabeszédét 1918. november 14-én a Nemzetgyűlés első ülésén:

„Vysokoctené Národnie shromaždenie! Národ slovenský v dnešných dňoch vstupuje po tisícročnom ťažkom utrpení do histórie, do spojenia nás Slovákov s Čech mi. Proces tohoto spojenia, ktorý bol násilne Maďarmi prekážený a zastavený, je dnešným dňom dokonaný, čehož dôkazom je, že v tomto vysokom shromaždení Je po prvýkrát zastúpená aj slovenská vetev na-