Irodalmi Szemle, 1988
1988/1 - HOLNAP - Farnbauer Gábor: Ki vagyok ő?, Fellapozod, Betlehemi mese, Szembesülés az éggel, Az „orgonasíp” monológja, Úgy is, így se I., Úgy is, így se II., Nemzetiségi tudat, Szabadság
HOLNAP 95 Ki vagyok ő? (Formám bevétele) A szükségszerűség elmulaszthatatlan, Ha nem most következik be, akkor esélye holnap újraépül, fölemelkedik a téves önkényből. Fölemel a lehetőségért, amely szükségszerű, hogy majd beteljesül. És ha most sem végzem be, ő szakadatlanul újratámad és támaszt. Betlehemi mese Egyszer volt és ott, csak egyszer lehet, és csakis ott. Azután már mindig is ez az egyszer van, és az ugyanott. Nem miért pont akkor és miért pont ott történt meg az egyszer. Mert csak egyszer s végérvényesen hódítható meg az idő. Látszólag új énben és alakban, de tudom, ismét csak nem más az, ki megtagadva kísérti önmagát S a tér is csak egy megkerülhetetlen pontban állhat össze. e történésben, amely különösebb szentség Mert ha minden vagyok, akár a hit világosságának akkor már nem miért kegyelembéli sötétségénél is. pont én vagyok én. Fellapozod Egymásra zárt oldalaim hasadnak, térképem az idő könyvében. Pillanatom nyílik és feltárul, múlt felem jövőmre felel. A valóvá válás pántjain áthajtva, arcom sarkul ki magából. Kötésén fordít hátat visszájának, tisztuló lap a teleróttnak. Szembesülés az éggel A látás kollapszusa: a magára ítélt tekintet, akár a tarkónlőtt, lefordul isten üres szemgödrébe. Az „orgonasip" monológja Mivel a múlt visszaszámlálása vélt alakommal kezdődik, keresztülvigyem a világon, hogy fűnyírógép vagyok?
