Irodalmi Szemle, 1988

1988/8 - NAPLÓ - Alabán Ferenc: A történelmi és az emberi hitel tükre

947

ző két válasszal jellemezhető a legjobban: „Nem tudok véleményt alkotni, mert keveset, töredéket olvastam tőle.” „Olvastam, gimlben, de elfelejtettem a címét és nem is nagyon tetszett az a műve, biztosan azért nem olvastam tőle azóta sem.” Hozzá kell tennem azt, hogy ezek a hallgatók, specializációjuk következtében, főiskolai tanulmányaik során nem hallgattak csehszlovákiai magyar irodalmat és irodalmi ismereteiket is csupán az ifjúsági és gyermekirodalom óráin bővíthették. A válaszok — e megszorítás ellenére is — nemcsak elgondolkodtatóak, hanem egyértelműen lehangolóak, sőt elszomorítóak.

Egy elsőéves magyar szakos csoport hat tagja közül hárman még nem olvastak Fábrytól semmit, és három hallgató (tehát a csoport fele) „szemelvényeket” és „kritikát” is olvasott a szerzőtől. Egyikük Fáb- rynak öt könyveimét is felsorolja, de minősítése szinte tipizálható: „... nehéz olvasmányok voltak számomra, mert nehéz magam beleélni az ő korába és sorsába.” Egy másik vélemény: „Nem olvastam Fáb- ry Zoltán könyveket, ugyanis nem nagyon rajongok a csehszlovákiai magyar irodalomért.” Ez az alaptalanul általánosító és (úgy érzem) előítéletektől is terhes kijelentés megdöbbentő egy kezdő magyar szakos szájából.

8

A főiskolai hallgatók előbbi hivatkozásai arra késztettek, hogy feltétlen nézzek utána: hogyan és milyen terjedelemben foglalkoznak alapiskolai és gimnáziumi tankönyveink Fábry Zoltán alkotásaival. Az alapiskola nyolcadik osztályának Irodalmi nevelés című tankönyve külön nagyobb fejezetben foglalkozik nemzetiségi irodalmunkkal. (A csehszlovákiai magyar irodalom keletkezése és fejlődése). Ebben a részben egyetlen Fábry-írás részlete kapott helyet !József Attila vagyona), amely, amint azt a témája is mutatja, elsősorban a huszadik századi nagy magyar költőről tanultakhoz szolgáltat adalékokat. Az alap. iskolai évfolyamok irodalmi tankönyveiben nem találtam több Fábry-írást. A gimnázium negyedik osztályának Irodalom tankönyvében A csehszlovákiai magyar irodalom kialakulása című fejezet után következő szemelvények között találjuk Az éhség legendája egyik részletét, s alább a két világháború közti magyar- szlovák irodalmi kapcsolatokat illusztráló írást, Egy Fuőík-beszéd margójára címmel.

Meg kell jegyeznem, hogy Forbáth Imre két beválasztott verse közül az egyik a „stószi remetéről” szól (a címe: Fábry Zoltán). A szlovákiai magyar irodalom a felszabadulás után című fejezetben pedig a Kevesebb verset — több költészetet című nagyhatású tanulmányának egy részlete olvasható.

Mindössze ennyi, amit egy érettségiző diák a kötelező tananyag alapján Fábry munkásságából megismerhet. Ehhez esetleg jóhiszeműen hozzágondolhatjuk, hogy az órán kívüli irodalmi szakkörben még további Fábry-művekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődő diákok. A tanár ügyszeretete és belátása szerint még a házi vagy az ajánlott olvasmányok jegyzékébe is felvehet Fábry-írásokat. Úgy érzem, hogy a Fábry-téma, de tulajdonképpen az egész csehszlovákiai magyar irodalom kérdésköre azokhoz a tananyagegységekhez tartozik, amelyek nagyon igénylik, de egyértelműen meg is érdemlik a pedagógiai pluszmunkát. A fentebbi Fábry-müvek tankönyvi számbavétele is mutatja, hogy a téma a mostaninál nagyobb figyelmet és népszerűsítést érdemel tanár és irodalomnépszerűsítő munkájában egyaránt.

9

Részben tisztázó, de még inkább problémafelvető szándékom szerint néhány Fábry- val kapcsolatos kérdést érintettem. Nagy érdeklődéssel várjuk a szerző teljes életművének monografikus feldolgozását, mely bizonyára sok felvetődő szempontot tisztáz majd, s hozzásegít ahhoz, hogy látásunk a Fábry-ügyben komplexebbé váljék.

Fábry jelenünkben is maradéktalanul időszerű. Születésének kilencvenedik évfordulóján méltatója, Fónod Zoltán az ő példájának nyomán veti fel a kérdést: „... él-e és mennyire nemzetiségi közéletünkben az az eszmei-erkölcsi tisztaság és feddhetetlenség, melyet ő követett, az a hűség, közösségi sors iránti odaadás, mely egy életen át vezérelve volt?”10 Elgondolkodtató és megfontolandó ennek a gondolatnak az aktualizálása, mert gyorsan változó világunkban időnként szem elől té- vesztődnek a Fábry által hirdetett morális ideák, melyeknek perspektívái nemzetiségi életünk és társadalmunk alakulásának szempontjából nélkülözhetetlenül fontosak.

A stószi író sohasem elvonatkoztatott tételszerűségekből és elméleti konstrukciókból merítette mondanivalóját. Valló-