Irodalmi Szemle, 1988

1988/7 - FIGYELŐ - Szeberényi Zoltán: Kocsis Ernő műveiről

767 termékeny korszakába. Reprezentatív ki­állításának (1987) darabjai ebből az idő­szakból datálódnak. Kifejezőeszközei mű­vészi egyéniségéhez alakultak, látásmódja állandósult, korábbi, szórványos kísérlete­zések után hű maradt pályakezdése és el­ső mestere eszméihez: a realisztikus való­ságábrázolás és az emberileg jelentős lé­nyeg kifejezésének harmóniájához. Fejlő­dése mégsem lezárt. Egyik legutolsó műve: Májusi nap (A tavasz allegóriája), 1987 azt mutatja, hogy az általánosabb érvé­nyű mondanivaló, az egész emberiséget foglalkoztató problémák áttételes, nehe­zebben felfejthető kifejezése felé tágítja művészetét. Szeberényi Zoltán Kocsis Ernő: Táj-jegyzet j] 1986

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents