Irodalmi Szemle, 1988
1988/6 - BESZÉLŐ MÜLT - Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló
a s B ESZÉLŐ MÜLT 635 lógiai mozgalmak kibontakozásától kezdve erősen jobboldali magatartást tanúsított. 20 A Magyar Főiskolai Cserkészek Körét a Sarlő előzményének tekinthető Szent György Kör ellenlábasaként szervezték meg a konzervatív beállítottságú főiskolások, élükön Rády Elemérrel, aki később a katolikus Prohászka Körök egyik vezető embere és az Oj Élet című „prohászkás” folyóirat szerkesztője lett. 21 Idézve a CSMASZ 1930—31 közti hivatalos lapjának, a Magyar Diákszemlének A csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatóság mozgalmainak kibontakozása című cikkéből (I. évf. 1. sz.). 22 Idézve Az Üt 1932. évi 8.számában közölt Nemzeti vagy nemzetközi? című cikkből. 23 Ez az anyag a Sarló-gyűjtemény 10. dobozában, a Szalatnai-hagyaték II. sz. kötégé- ben van. — A „rezolúciő, rezolúciós javaslat” kifejezéseket ma már általában határozatnak, határozati javaslatnak mondjuk, de a szóban forgó anyag szövegéhez alkalmazkodva használom itt az eredeti terminológiát. 21 A pozsonyi Állami Központi Levéltár (Štátny ústredný archív rendőrigazgatóságí iratai szerint Jócsik 1937-ben részt vett egy szlovák tudományos társaság (Spolok pre vedeckú syntézu) alapításában is, amelyet a hozzá hasonlóan fiatal, huszonéves Igor Hrušovský esztéta és filozófiai Író kezdeményezett. A választmányi tagok sorában található egy másik sarlós, Csáder Mihály neve is. Jócsikot a július 23-án tartott alakuló közgyűlésen alelnöknek választották meg. Ilyen minőségében az ő címére küldte meg a rendőrigazgatóság 1938. június 13-án azt az értesítést, hogy az Országos Hivatal az alapszabályokat nem hagyta jóvá (SÜA, Fond PR, 67. doboz, 845—965. f.). Balogh Edgár: Hét próba, 144. Megindn] a kultúrélet Érsekújvárott — A szabadegyetem gazdag programja az 1935— 36-os évre (Magyar Újság 1935. 9. 14 ). 27 Az előadók közül — Krammer Jenő és Do- bossyné Szporni Anikó mellett — Noszkay Ödön, Szeglethy István, Rédei Jenő és Thaln János is az érsekújvári reálgimnázium tanárai voltak. Noszkayról már előbb szó esett. A jó képességű magyar-latin szakos Szeglethy az Iskolán kívül ritkán tevékenykedett. A rajztanár és képzőművész Thain több néprajzi cikket, tanulmányt közölt, és értékes népművészeti gyűjteményéről is ismert volt. A természetrajz-kémia szakos Rédei az 1918/19-es magyarországi forradalmak emigránsa volt, s Csehszlovákiában a szociáldemokrata párt tagja és az újvári munkásakadémia alkalmi előadója; szigorúan természettudományos alapvetésű óráival a diákságra progesszívan hatott, s Jócsik és Horváth Ferenc az iskolán kívüli dákkapcsolatairól is említéseket tesznek. Jócsik az önéletrajzi regényeiben Rédeit Érdy Jenő néven szerepelteti. 28 ilyen volt például a lelkes SZMKE-funk- cionáriusnak, Schubert Tódor bankigazgatónak és a kommunista kultúrmunkásnak, a szabósegéd Háber Zoltánnak a kongresz- szus színe előtti kézfogása. Mindketten lévaiak voltak, de Léván nem érintkeztek egymással. 29 Meg kell jegyezni, hogy a szociáldemokrata párt érdekkörébe tartozó egyesületek, a Masaryk Akadémia és a munkásakadémiák az újvári első összejövetelt boj- kottálták. 50 1938 őszén az érsekújvári reálgimnázium gimnáziummá változott, és a Pázmány Péter Gimnázium nevet vette fel, de a görög nyelv tanítása az iskolai évkönyvek órarendi kimutatása szerint csak az 1938/ 39- es tanévben folyt. Ekkor Klacsánszky Rezső tanár a III., IV. és VIII. osztályokban „görög-latin” órákat tartott. Az 1939/ 40- es tanévtől a szlovák nyelvet is tanították az V., VI. és osztályokban heti 4—4, a VIII. osztályban heti 3 órában. A szlovák törzsintézetet 1938 őszén megszüntették, Illetve Nagysurányba tették át. ól Az érsekújvári Szőke István 1945 után Magyarorfflágra költözött; az első évek kivételével nyugdíjazásáig a Nyelvtudományi Intézetben dolgozott, s amellett hosszú évek óta az Élet és Tudomány nyelvi szerkesztője. 32 Szőke István: Számadás és búcsú, (In: A százéves érsekűjvári m. kir. állami Pázmány Péter Gimnázinm jubileumi évkönyve az 1941—42. tanévről. Érsekújvár 1942).
