Irodalmi Szemle, 1988
1988/6 - BESZÉLŐ MÜLT - Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló
BESZÉLŐ MÚLT 633 napilapok is: a Magyar Nap és a Magyar Újság. 1935 szeptemberében a Magyar Újságban lelkesen kommentálják az az évi tavaszi előadásokat, és ismertetik az akkor induló, két félévre osztott új „szabadegyetemi szezon” programját.26 Az őszi félévre a következő előadások voltak előirányozva: Noszkay Ödön: Érsekújvár a török hódoltság korában; Szeglethy István: Az irodalmi műveltség fontossága; Sándor Dezső és Dr. Weinberger: Az újságíró és olvasója: Rédei Jenő: A modern természettudomány; Dobossy Imre és Dr. Nathan: Az anyaság védelme jogi és orvosi szempontból; Krammer Jenő: A francia irodalom; Dobossyné Szporni Anikó: Testkultúra és pedagógia; Borka Géza: Modern magyar regényirodalom; ölvedi János: A szlovenszkói magyar középosztály. A tavaszi idény előadásainak sorrendje ez volt: Horváth Ferenc: A társadalmi élet kialakulása Érsekújváron; Holota János— Tatarik Emil—Frank Árpád: Ankét Érsekújvár sportéletéről; Thain János: Érsekújvár népművészete; Peéry Rezső: A modern magyar irodalom; Brogyányi Kálmán: A modern művészet útja; Szalatnai Rezső: Oj humanizmus felé; Ludwig Aurél: A magyar iskolaügy problémái Szlovenszkón; Kenessey Kálmán: A csillagok világa: Scsepkó plébános: A modern katolicizmus. Különösen a tavaszi előadások összetétele volt érdekes, népfrontos szellemben elgondolva. Kommunista, szociáldemokrata, polgári liberális és konzervatív előadók közt egy katolikus pap is szerepelt.27 Az Érsekújvárban 1936. április 18-án és 19-én ülésező Tavaszi Parlament kongresz- szusról már szó esett. Ezt Barta Lajos gondolta ki, és a Jankó Zoltán és Bolya Lajos által vezetett Kisebbségi Tudományos Társaság hívta össze. A népfrontos szellemben kitűzött cél a kisebbségi magyar kulturális egyesületek demokratikus összefogása, munkájuk koordinálása és a konkrét kulturális teendők megvitatása volt. A kétnapos összejövetelen Barta Lajos Újvár iránti rajongása, Újvárban való bizakodása reálisnak, indokoltnak látszott. A kongresszuson a kommunista munkásotthonoktól kezdve a katolikus Prohászka Körökig a kulturális egyesületeknek minden árnyalata képviselve volt, meghatóan szép barátkozó jelenetek és gesztusok történtek.28 és a delegátusok tíz pontból álló konstruktív határozatot is kidolgoztak. A Magyar Nap és a Magyar Újság a kongreszuson történtekről, az optimista légkörről és közös határozatról hatalmas cikkekben számolt be — de aztán mindez illúziónak bizonyult. A jobboldali egyesült ellenzéki pártok nyomására az érdekkörükhöz tartozó egyesületek zöme a kongresszus Komáromban 1936. október 16—18-án tartott második összejövetelén már nem jelent meg, s így a reményteljes célkitűzés kudarcba fulladt.29 Az érsekújvári összejövetel pozitív hírét egy ott járt erdélyi író, Méliusz József Erdélybe is elvitte, s ott a szlovákiai példától felbuzdulva nem sokkal később megszervezték a Vásárhelyi Találkozó néven ismert országos rendezvényt, amely pozitívan zárult és rövid távon eredményeket ért el. írásom záró részében azt szeretném még fölmutatni, hogy az értelmiségi ifjúsági mozgalom által kiváltott társadalmi és kulturális aktivitás hatása Érsekújvárban a bécsi döntés utáni években is pozitívan megnyilvánult. Ezt a gimnázium30 diákságának értékes közösségi munkáján is le lehet mérni. Több kitűnő új fiatal tanár működött akkor ott: Bakos József, Kálmán Béla, Kovács Endre és Vass Károly. Közülük Kovács ezekben az években az Érsekújvár és Vidéke főszerkesztője volt, Vass a gimnázium és az SZMKE által közösen szervezett népfőiskolái tanfolyamokat vezette. A diákság különleges közösségi szellemi munkájának a másik két tanár: Bakos és Kálmán voltak a megalapozói. 1940-ben megszervezték a rendszeres nyelvi és népművészeti gyűjtőmunkát. 1941-ben irányításukkal Nyelvművelő, Táj- és Népkutató Diákmunkaközösség alakult, amely aztán a gyűjtési eredményeiből néhány füzetet kiadott, az elsőt 1942-ben Együtt dolgoztunk címmel. A kiadványoknak nagy sajtóvisszhangja volt: többek közt a Nevelésügyi Szemlében írtak róluk, Féja Géza pedig a Magyarország napilapban Érsekújvár ajándéka címen közölt méltató írást. A népi gondolat jegyében működő Czuczor Gergely Önképzőkör is kiemelkedő munkát végzett. Az irodalmi témájú fellépések mellett előadások hangzottak el a falu egészségügyéről, a falusi művelődési lehetőségekről, a jobbágyság történetéről, az egykéről, falu és város viszonyáról, a szegényparasztság és az ipari munkásság helyzetéről, és a kitűzött ön- képzőköri pályázatok témái között ilyenek is voltak: Népzenei elemek Kodály Háry Jánosában; A magyar—szlovák nyelvhatár
