Irodalmi Szemle, 1988
1988/6 - Vladimír Reisel : Visszatérés, Csillagtalan ég, Kocka, Üzenet, Biztonságos szédítő, Naptár, Az út vége a kezdet vége (versek)
(Ks Üresek a napok mint a ház melyet elhajol S melyben kísértenek sytak A legnagyobb kísértet te vagy éjszaka hatai™* . ... Or»íilton hoC7nrt fómroo Iroo o , ÍÍ13S mint 9Z a^yÚZäS eny es varázslatos messzeségbe Őrülten beszúrt fényes kés a Ameddig csak ellátnak Szabadultmadár-szemeim Találkozunk egyszer te meg én Megvívni az élethalálharcot Eljátsszuk a világvég disszonáns melódiáját Amikoron becsukódnak a virágok S valamennyi járókelő Örök időkre egy helyben marad ott Hol nem hull többé harmat Mi lesz majd rettentőbb mint e halott játék A süket lélekharangok vég nélküli egyesülése Én nem akartam ezt De a te falánkságod a háborúéhoz volt hasonló S lépteid a színtelen tavasz jöttével döngtek Üresek a napok mint az órák Mint a tenyerek öblei s az igazság Kettőnk közül Egyikünk Elvérzik Az égre nyújtott ujj majd megkövül S A sötétségnek Nagy csönd hirdeti Oly kor volt ez melyben ember és vas nem Hiányzott a nyugalom labirintusa S a legártatlanabbak hulltak el különbözött Üresek a napok Mint a ház Melyet elhagytak Mind A gyalogosok A legutolsó lehelet ez A legvégső kábulat Kulcsár Ferenc fordításúi
