Irodalmi Szemle, 1988
1988/6 - Vladimír Reisel : Visszatérés, Csillagtalan ég, Kocka, Üzenet, Biztonságos szédítő, Naptár, Az út vége a kezdet vége (versek)
589 Elherdált éjből csak a füst maradt ölelések füstje ujjunk közé csillag már nem akad melyért felnyúltunk átkozottan s űzve Még egy mozdulat még egy lépés játék s bukás a lét gyermekkorunk porában a vár csak omladék kezünkben szörnyű bálvány lataim, egyszer majd elmegyek, ,erem, csak mosolyogjanak, bs beszéljék meg egymás között: harkály röpült a fák alatt, elszárnyalt s nem tér vissza már, a földön így ér véget minden, ő is eltűnt a dombkanyarban, bár hitt a hiú reményekben, a borostyánkő fénye igézte, nem fért hozzá a szennyvíz mérge. Dénes György fordításai Ki áll hozzád közelebb nálam Ki áll tőled nálam távolabb A hiány összetartó fészkei Megnyíltak A fájdalmas Zokogás előtt A rózsaalakba gyűlő Apró s töredezett könnycseppek előtt Ám villámok jelölik Tévelygéseid görbéit mégis S a szakadatlan elhagyatottság Éjszakája fölött Nagy vakmerő korona Fövenyre hajló madár A pusztaságban Hang kiált A kétségbeesett hang köve kiált De senki nem felel Mert semmi sincs tőlem távolabb nálad Semmi sincs hozzád nálam közelebb
