Irodalmi Szemle, 1988
1988/5 - FÓRUM - Révész Bertalan: A felsőfokú továbbtanulás főbb nemzetiségi összetevői
498 Jelenti, hogy az iskola tanítási nyelvét minden egyes tanárnak — és nem csak a magyar szakosoknak! — egyrészt szépen, kulturáltan, választékosán, tehát kifogástalanul kell beszélnie, másrészt meg kell felelnie a maga szakterülete támasztotta nyelvi-terminológiai követelményeknek is. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan készségfejlesztésről, készségkiaJakításról van szó, melynek egy időben kell végbemennie a szakmai ismeretek elsajátításával. Szaktudás és ennek megfelelő szakszerű nyelvi kifejezőkészség — egymástól elválaszthatatlanok. Az olyannyira kívánatos kétnyelvűség elérésének is legalapvetőbb feltétele: az anyanyelvi képzettség. Köztudott, hogy a hazai magyar szakos tanárképzést és az alsó tagozatos tanító- jelöltek magyar nyelvi és irodalmi képzését évtizedek óta a pozsonyi Bölcsészettudományi Kar és a nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékei végzik. Mindkét tanszéknek megvan a maga sajátos szerepe a nemzetiségi pedagógus- képzésben. Nyitrán folyik a tanítóképzés, és itt lennének meg a feltételei — egyelőre még, illetve már nincsenek! — a magyar—ének-zene, magyar—képzőművészet, szlovák—polgári nevelés, orosz—képzőművészet, matematika—technika alapjai stb. kétszakos tanárképzésnek. Ezeket a sajátosságokat azonban a főhatóság nem veszi következetesen figyelembe, azaz nem gondoskodik kellőképpen a magyar tanítási nyelvű iskolák számára történő tanárképzés akadályainak megszüntetéséről. Ezért fordulhatott elő, hogy például a 7. ötéves tervidőszakban — sőt, már korábban sem — a pozsonyi Bölcsészkaron magyarral nem nyílt se angol, se német szak, pedig hát éppen angol és német szakos tanárokból van a legnagyobb hiány — noha az 1976-os évtől érvényben levő feladat- és munkamegosztás értlemében itt kellene realizálódnia. Vagy: a nyitrai Pedagógiai Karon a 70-es évek közepétől nyolc éven keresztül szünetelt a magyar nyelvű tanárképzés. Ogy véljük, legfőbb ideje, hogy a nyitrai Pedagógiai Karon a nemzetiségi pedagógus- képzés problémái megoldódjanak, hiszen az új koncepció szerinti képzés bevezetése óta immár 12 esztendő telt el. Éppen eme új képzési rendszer értelmében sürgősen meg kell határozni a két magyar tanszék közötti munkamegosztást, azaz: mindkét intézetben tervszerűvé és folyamatossá kell tenni a tanári szakok megnyitását, megteremtve ezáltal a majdani tanári hivatás gyakorlásához a jobb minőségre serkentő ingergazdag környezetet. Meggyőződésünk, hogy a mainál koncep- ciózusabb és szakszerűbb tanárképzés jelentős mértékben elősegítené a hazai magyar etnikum értelmiségének gyorsabb léptékű gyarapodását.
