Irodalmi Szemle, 1988
1988/5 - LÁTÓHATÁR - Vojtech Kondrót: Találkozások Laco Novomeskývel; Páratlan sorok; Alkonyodó táj (versek; Tőzsér Árpád fordításai]
3 Minden az időbe kövül — már csak a munka segít minden visszatér a múlt kiemelkedik a régi könyvek jégtáblái közül Leveted a szépség kabátját változni kell és hinni S látod ahogy már mások is látták (például Leonardo da Vinci): Ahogy a jól eltöltött nap után az alvás következik úgy következik a jól eltöltött élet után a halál Jó verset csak a rossz ember írhat? Jó verset csak ember írhat! 4 Nem az emlékezetünk nem csal másfél év múlva hatvan lettél volna éppen más ilyenkor a nyugdíjra gondol hétfő volt 1963. április 22-ét írtunk a szlovák írók újból fölvették a szövetségükbe — s te is fölvetted őket abba a szellemi szövetségbe amelynek leválthatatlan elnöke voltál A Devín szálló tanácstermében most az Ázsia étterem cseng-bong már nem vagyok a legfiatalabb De az ablakok alatt most is légkalapácsok dübögnek s a munkások kis pihenőkkel egész nap lelkiismeretesen törik a betont
