Irodalmi Szemle, 1988
1988/4 - HOLNAP - Bíró József: Tsúszó kontra Csúszó
444 HOLNAP TSIÍSZÓ kontra csúszó f nyílt levél hodossy gyulának csupacsupa kisbetűvel) kedves hodossy gyula, mindig, minden korban és minden ország kulturális életében emlékezetesen örömteli esemény egy-egy addig elfelejtett, esetenként hossz-hosszú időkön át indexen tartott alkotó „újra felfedezése”, s e tétel igazolását, azaz ... — azt gondolom, ezt a mondatot nem is kell folytatnom, hiszen annyira nyilvánvaló, hogy e kérdésben azonos módon... nahát! bevezetőül ide tartozik még egy megjegyzés, csúszó és csúszó irodalomba — irodalmunkba! — való „visszajátszása” nem csupán a csehszlovákiai magyar irodalmat érinti, hanem a magyar irodalom egészét, s talán nem túlzás azt feltételeznem, hogy a világirodalom értékeinek szaporítása okán is különösen fontos feladat e két írói fenomén életművé nek minél (?) mélyebb, minden apró részletre figyelmet fordító feltárása! amint azt az irodalmi szemle 1987/10-es számúban közzétett „még ha nem illik is” c. kitűnő dolgozatodban idézed a nyugati magyar irodalom lexikonáből, csúszó Sándor 1907. 12. 4-én született losoncon (ma: lučenec, Csehszlovákia), néhány mondattal odébb pedig ezt írod: „mindketten ugyanabban az évben, ugyanazon helyen születtek.” — nos, eddigi (!) tsúszó kontra csúszó kutatásaim alapján — melyet az örökösök megbízásából kezdtem el és végzek folyamatosan —, máris hozzátehetek kutatási eredményeidhez egy igen-igen fontos, mellőzhetetlen adalékot. — tsúszó és csúszó nem csak hogy egy esztendőben és egyhelyen.de (!) egyazon napon születtek! — „ugye kísérteties?” — e több szempontból is fontos adat közlője pediglen egy bizonyos g. g. borgwell* nevezetű aggastyán, ki is műgyűjtő lévén — ószeresként kezdte pályáját 1931-ben — valamikor a harmincas évek végén, jó vételt sejtve, hozzájutott egy mahagóni íróasztalhoz, hazatalicskázván a szerzeményt, annak fiókjait nyitogatva akadt rá tsúszó sándor kéziratainak egy részére, melyek között meglelt egy hivatalos pecséttel ellátott iratot is, s ez az irat tartalmazta többek között tsúszó születésének, születési napjának részletező, pontos dátumát, a ma már aggastyánná és műkereskedővé, műgyűjtővé lett öreg g. g. ismeretlen oknál fogva — lehet, szórakozottságból — jónéhány egyéb irat társaságában, megőrizte ezt a fontos dokumentumot is. miután ezen papírok nem jelentettek, s most sem jelentenek értéket számára, kérésemre azokat átadta nekem. így jutottam birtokába két dossziényi eltűntnek, azaz megsemmisültnek vélt kéziratnak, e papírok, szinte kivétel nélkül, tsúszó eleddig ismeretlen szépirodalmi műveit tartalmazzák, pillanatnyilag a patinás lapokon lelhető művek többnyire kibogozhatatlan szövevényének tisztázásával foglalkozom, munkám — rajtam kívül álló * g.g. borgwell (szül. 1903. 5. 19. London, Anglia) — g.g. édesanyja magyarországi születésű, azonban a mllleneum évében Stockholmba, azt követően pedig londonba kerül, ahol férjhez megy egy ott élő, amerikai származású kábltószerkereskedőhűz. e házasságból születik a kis g.g. — felcseperedvén, s elhagyván a szülői házat, az 1920-as évek elején megjárja pestet, kolozsvári, pozsonyi, majd bejárja egész erdélyi és a felvidéket is. végül úgy dönt, nem tér vissza angliába, hanem letelepszik magyarországon. hosszas vajúdás után 1930-ban budapestet választja állandó lakhelyéül^ ahol máig is él. pillanatnyilag koltal kaztmír álnéven mutatkozik be az őt felkereső, s g.g.-t felkutatni kívánó filoszoknak, hivatalos személyeknek.
