Irodalmi Szemle, 1988
1988/4 - FIGYELŐ - Juhász R. József: Szobrok két dimenzióban — Jovánovics György művészete
FIGYELŐ 413 A második csoportba tartoznak azok a reliefek, amelyek a tér megfogalmazásai síkok segítségével. A teret mint formálható anyagot alkalmazza a megfelelő gondolatok, érzések és történetek gipszbe öntésére. Jovánovicsot nagyon fontos és szoros szálak fűzik az irodalomhoz és a zenéhez. A második csoportba tartozó „képei" között találhatunk Esterházy Péternek (E. piké), Nádas Péternek (N. piké), valamint Tandorinak (Veréblátta relief) ajánlott müveket. Nem vagyok szobrász, de valószínűnek tartom, hogy Jovánovicsnak a fehér gipszmassza ugyanazt jelenti, mint nekem a fehér papírlap. S a formába öntött anyag, a szilárduló massza ugyanazt, mint nekem az írógépben születő vers. Nincs más hátra, mint a kész müvet megszabadítani kötelékeitől, a papírt szertartásosan kihúzni a gépből, és máris kész az alkotás a maga valóságában. Ezek a reliefek már újabb, közelibb képek a mikrokozmoszról. Mintha a mikroszkóp tükörszemelt nagyobb felbontásra állítottuk volna. Ami a szemünk elé kerül, meghökkentő. Minél mélyebbre hatolunk az anyagba, annál pontosabb képet kapunk a körülöttünk zajló életről, a világról. Azokról a törvényszerűségekről, amelyek a természetben fennálló egyensúlyt biztosítják, és életünket irányítják. — Megszakad az egységes felület, pókhálószerü finom és törékeny kompozíciók alakulnak ki. Meggörbül a sík. A harmadik csoportba ez írás születésének pillanatában egyetlen művet sorolhatunk. Eddigi utolsó munkáját, a Trójai papírgyárat. Ez a munkája, a hasonlatnál maradva, a mikroszkóp újabb, még erősebb nagyítású, még nagyobb felbontású képe az anyagról, a mikrovilágról. Erre a munkára már nem illik a relief jelző. Leginkább kör-reliefnek vagy tér-reliefnek lehetne nevezni. Egy kis magyarázat a címhez: első pillantásra meglepett a szokatlan fogalompárosítás. Valóban hasonlít a látvány ahhoz a falóhoz, amelyet becipeltek Trójába annak idején — legalábbis a szemtanúk szerint —, csakhogy az eltelt évezredek folyamán a fából papír lett, Trójából pedig romhalmaz. Félretéve a szellemeskedést — amelyet azért komolyan gondoltam az eltelt idő sok mindent megváltoztatott. Megváltoztak, átértékelődtek a fogalmak, a szokások stb. Ma már nehéz volna „bevenni" egy várost ilyen falóval, viszont nem lehetetlen a mai korban — sőt már Gutenberg óta — felforgatni egy város életét röplapokkal, könyvekkel, újságokkal, tehát végső soron papírgyári termékekkel. És hogy a faló sem faló ma már, hanem gipsz-monstrum, a gyomrában sem katonák lapulnák, hanem szigorú szabályok, beszűkített tér — ez már maga az agyonszabályozott, precíz, kiszámított és tönkretett világltermé- szet. Ha mégis kételkednék valaki a Trójai papírgyár potenciális hódítóképességében, kérem, szálljon repülőre, és tekintse meg a már bevett Szöul olimpiai parkjában az alkotást. Jovánovics György nem tartozik semmilyen csoporthoz, irányzathoz. Munkája úttörő jellegű és hiteles: sem előzménye, sem párja nincs a mai magyar képzőművészetben. JUHÁSZ R. JÓZSEF
