Irodalmi Szemle, 1988
1988/4 - FIGYELŐ - Sándor László: Egy monográfia szépséghibái
EGY MONOGRÁFIA SZÉPSÉGHIBÁI (Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918 — 1929) A csehszlovákiai magyar sajtótörténet egyik régi adósságát rótta le Gyüre Lajos e monográfiájával. Hasznos kézikönyvet adott a kutatók és az e téma iránt érdeklődök kezébe. Megállapításai, adatközlései általában helytállóak, ez utóbbiak egy része azonban téves és helyesbítésre szorul. Nem a lényeget érintő tévedésekről van szó, hanem olyan téves adatokról, amelyek a felhasználókat félrevezetik, illetve nem kívánt formában terjedhetnek és rögzítődhetnek az emberek tudatában. Ezekre szeretném felhívni a figyelmet. Téves a szerzőnek az az állítása, hogy Keller Imre eredeti, vagyis családi neve Kajlós Imre. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Kajlós Imre írói álneve volt Keller- nek, amelyet elég ritkán használt. [L. erre vonatkozóan Gulyás Pál: Magyar Írói Álnév Lexikon. 240. 1.) A Periszkópnak, a Szántó György szerkesztésében 1926-ban és 1927-ben Aradon megjelent haladó szellemű folyóiratnak Fábry Zoltán nemcsak szlovenszkói terjesztője volt, hanem elsősorban szerkesztője és munkatársa is. (L. Magyar Irodalmi Folyóiratok. 1858. 1.) Gyüre Lajos megállapítása szerint „Jarno József — nevét sokan Jarnónak írják, holott ö maga cikkeit, verseit, de még könyveit is jarno néven adta ki.” (I. m., 79. 1.) Nos, ez a megállapítás csak részben felel meg a valóságnak. Az igazság az, hogy Jarnó eleinte, vagyis színre lépése időszakában, a húszas évek első felében rövid ideig valóban rövid o-val írta a nevét. Két verskötetét, a Prometheust és az Önarcképet is így adta ki. 1926-ban megjelent Szakadó kötelek című regényének és további köteteinek (A gyár, 1927; Börtön, 1928; Magyar miniatűrök, 1931) borítóján és címlapján azonban már hosszú ó val írt neve szerepel, és ettől kezdve — egy kivétellel — valamennyi cikkét, versét, könyvét így jelentette meg, vagyis következetesen és véglegesen áttért a hosszú 6 használatára. Ezt tanúsítja egyébként saját kezű aláírása is, amely arcképe alatt látható a Fejek — Csehszlovákiai magyar írók arcképalbuma (1929J című kiadványban. Tévesen szerepelnek a monográfiában Vécsey Zoltán életrajzi adatai is. Nevezett nem 1892. március 3-án született Fogara- son és nem 1980-ban halt meg Veszprémben, hanem 1892. március 1-én született — valóban Fogarason — és 1984. március 31-én halt meg Sümegen, az ottani kórházban. Komlős Aladár halálozási éve nem 1981, hanem 1980. Merényi Gyula életrajzi adatai szintén tévesek. A korán elhunyt tehetséges költő és drámaíró nem 1894-ben, hanem 1892. október 22-én született Kassán és 1925. március 18-án halt meg Prágában. Pontatlanok a Magyar Nap szerkesztőiről közölt adatok is. A Magyar Nap fő- szerkesztője Kálmán Miklós volt, felelős szerkesztője Ferencz László és felelős kiadója Nágel (Zsigmondi) Endre — a lap egész fennállása idején. Gondosabb, körültekintőbb szerkesztés nyilván kiküszöbölte volna e korrektül megírt monográfia apró fogyatékosságait és ez kétségkívül növelte volna értékét. Sándor László RELIEF 84. 12. 17—18. (részlet), gipsz, 143X100 cm ^
