Irodalmi Szemle, 1988
1988/4 - KRITIKA - Alabán Ferenc: Kontextus
KRITIKA 407 tékelésével. Ennek a ténynek az igazát jól jelzi a kötet, bár ahogy szépirodalmi részek újbóli közlésére vállalkozik, úgy közölhetne egy témáról (könyvről is) több (a hazai magyar vélemény mellett szlovák, esetleg cseh vagy magyarországi) kritikai észrevételt is. Az összehasonlítási alap színeiben bővülhetne így kritikai, elméleti síkon, melynek értéktudatosítő funkciója komoly adalékot jelenthetne egész irodalmi életünk további differenciálódása szempontjából. A középszer meghaladása irodalmi és kritikai berkeinkben elképzelhetetlen a közép-európai kontextus ilyen formáinak figyelembevétele nélkül. Ahogy egyes alkotásokat össze lehet hasonlítani, ugyanúgy lehet egymáshoz mérni irodalmi irányzatokat, sőt egész irodalmi vonulatokat. S ez vonatkozhat a kritikai, irodalomtudományi vagy más műfaji termékek komparatív vizsgálatára is. Az eddig megjelent két Kontextus anyagát Tőzsér Árpád válogatta és szerkesztette. Mindezeken túl gondolatgazdag tanulmányokat is írt e kötetekbe. Valójában egy kisebb csoport munkáját végzi, hiszen napjainkban az ilyen és hasonló vállalkozások már munkacsoportok feladatai. A határozott, indokolt és eredeti szerkesztői elképzelés megvalósítása körülményeink között nem is lehet könnyű munka — lehet, hogy éppen emiatt csak kétévenként (tehát minden páratlan évben) jelennek majd meg a Kontextus-kötetek. Erjesztő és aktivizáló hatásuk már most is fontos mozgatóereje irodalmi életünknek (bár az ötszáz hazai példány mindenképp kevésnek tűnik), mert a kitűzött koncepció a minőségi momentumokat hangsúlyozza: a nyitottságot, az igényességet, az egyetemességet. Ezek pedig olyan impulzusok, amelyek nélkül sem kicsi, sem nagy nemzetek irodalmai nem érhetnek el jelentős eredményeket.