Irodalmi Szemle, 1988
1988/4 - BESZÉLŐ MÚLT - Kiss László: Egy elfelejtett reformkori népnevelő és akadémikus: Horvát József
BESZÉLŐ MOLT 40! regben dúló kolerajárvány áldozata lesz. Atyja — Toldy szerint — „reményteljes fia halálán való fájdalmában” hal meg Báton, 1849. május 13-án. A három hónap múlva bekövetkező világosi katasztrófa nem kedvez Horvát emléke megőrzésének. Magyar nyelvű könyvei, a többi magyar kiadvánnyal együtt nem kívánatos olvasmánynak minősülnek. Toldy 1851-ben az akadémián még szép s emberi szavakkal idézi emlékét, de második pátriája, Hont megye, ahol műveit alkotta, háládatlanul megfeledkezik róla. Születésének centenáriumán nem idézi emlékét a megye lapia: s a pár év múlva kiadott Hont vármegye monográfiája Hor- vátnak még csak a nevét sem említi.28 Pedig népnevelő, felvilágosító munkájára Honiban is szükség volt. S ha már irodalmi érdemei miatt nem is, de az 1832-es nemes cselekedete alapján, mikor a himlőoltásért járó díjazását „a hontmegyei szegény sorsú gyermekek oktatására megkí- vántatő könyvek vásárlására” ajánlotta Jegyzetek 1 Horvát életrajzi adatainak legmegbízhatóbb forrása: Toldy Ferenc: Horváth Jászé emlékezete. Magyar Académiai Értesítő XI. évf. 1851, 122—125. (A továbbiakban: Toldy) 2 A kegyesrendiek, Ismertebb nevükön a piaristák, a konkurens tanítórend — a jezsuiták — feloszlatása után a katolikus középiskolák oktatói s irányítói. A piarista oktatás sikerének titka: nincs egységes, kötött tanulmányi rend, mint a jezsuitáknál, ezért rugalmasan tudnak alkalmazkodni az új követelményekhez. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a gyakorlati életre való felkészítésnek, 111. a természettudományok oktatásának. 3 Sajnos e zsengéi, valamint a latinból fordított mitológiai szótára, 111. a ritka magyar szavak gyűjteménye csupán kéziratban léteztek, további sorsuk ismeretlen. [Toldy 1. m.) 4 Szombathelyi tanárai közül érdemes felfigyelni a Horvátnál mindössze négy évvel Idősebb Bitnitz Lajos (1790—1871) nevére, ö ekkor a líceum matézis-, azaz meny- nyiségtan-professzora, de már ekkor sem idegen tőle a magyar nyelv s Irodalom szeretete. A diák s tanára útjai a tanév végeztével szétválnak, hogy aztán 1830- ban, az akadémia égisze alatt újra találkozzanak. 5 Hahnemann Sámuel (1755—1843) német fel,27 mindenképpen helye lett volna a megye nevezetes személyiségei közt. Végül is — eltekintve a lokálpatrióta elfogultságától — hogyan értékelhetjük mai szemmel Horvát József szerepét, tevékenységét a reformkori Magyarországon? Ha tömören, s mégis a lényeget megragadva akarjuk Horvát jelentőségét értékelni, erre legalkalmasabbak a kortárs, Toldy Ferenc róla mondott szavai: „szorgalmas irodalmi közmunkás”.28 A „Hass, alkoss, gyarapíts” korparancsából az első felszólítást tette magáévá: a külhon korszerűbb ismereteit tolmácsolva próbált hatni. Nem volt tudós — bár a Tudós Társaság legelső tagjai közé választotta: nem volt szépíró — bár nyelvének könnyedségét és világosságát bármely mai írónk megirigyelhetné; nem maradt meg tanárnak — s mégis tömegeket nevelt, oktatott országszerte. Emléke mindenképpen tiszteletet s megbecsülést érdemel — legalább szűkebb pátriája, az egykori Hont vármegye területén! orvos, a hasonszenvi gyógymód (szak- nyciven: a homeopátia) megalapítója. Gyógymódjának lényege egy népi mondással kifejezhető: „kutyaharapást szőrivel", azaz a homeopatlkus szerint a betegség megszüntethető annak az anyagnak a minimális mennyiségével, mely nagyobb adagban ugyanezt a betegséget előidézi. Az új tan prófétája az 1810-ben kiadott Organon der rationellen Heilkunde c. művében ismerteti először tételeit. 6 Toldy l.m., . . az akkor nevéről is még alig Ismeretes hasonszenvi rendszert nagy hévvel tanulmányozta, Hahnemann Orga- nonát fordította le, melyet utóbb Bugát a maga kiadásában használt is.” 7 Horvát egyetemi évei alatt Bugát a sebészek részére rendelt gyógytanl tanszék, majd a szemészeti klinika asszisztense. 8 Az 1829-ben megjelent Az orvos mint házibarát ... címoldalán még mint „Sz. K. Baka-Bánya városának rendes orvasa” szerepel. Az egy évvel később megjelent Gö- lls-fordítás előszavát viszont már „Báthon Mind Szent Havában 1829” keltezi. 9 Az eredeti mű szerzője Ludwlg Friedrik Frank (1767—1836), württembergi királyi seborvos, nem tévesztendő össze J. Peter Frankkal (1745—1821), kinek könyvét — mint jeleztük — Horvát szintén lefordította, de nem adta ki. 10 Tanácsadó mindazokra nézve, a kik az
