Irodalmi Szemle, 1988
1988/4 - NAPLÓ - Móser Zoltán: Feljegyzések Madáchról
MÓSER ZOLTÁN FELJEGYZÉSEK MADÁCHRÓL i H árom templom képe és három „portré”, azaz három részlet egy freskóról. Mindegyik Madáchcsal, Madách ősökkel van összefüggésben. Hogy ezek mifélék, azt Zolnay László kalauzolásából tudom, akinek írásaihoz készültek a mellékelt képek. Magyarázatul őt idézzük röviden. (írása az Ars Hungarica 1978/2-es számában jelent meg.) „III. Endre király 1300. augusztus 17.-én Cserény (Cerín) területét... hadi érdemeiért adományozta Kürtösi vagy Oszlári Madách-Zubratha ispán fiának, Kürtösi Pál comesnak. Noha Madách fia Pálnak Nógrádban, Túróéban, Liptóban is volt tetemes jószága (Liptóban Ludrova), 1300-ban szerzett birtokán, Cserény- ben telepedett meg. Itt épített kúriát és templomot. Amíg... a kisebb birtokokat öröklő ivadékok Zólyom vármegyében maradtak, addig Madách Pálnak fia: Oszlári Lökös vagy Lőrinc mester ispán ... Nagy Lajos királynak aule miles-e lett, utóbb délre költözött a megyéből... Fiai Nagy Lajos királynak apródjai voltak. öccsétől, ifjabb Páltól (Madách fiának, id. Pálnak ötödik fiától) a Sztregovai Madáchok nemzetsége származott le. Ez a két testvér azonban — Lökös aule miles és ifj. Pál — megvált cserényi jószágaitól és Hont, illetve Nógrád megyébe települt vissza. Lajos király 1379. november 29-én Zólyomban kelt donációjával Oszlári Lökös fiainak adja a Nógrád megyei Sáp (Nógrádsáp) birtokot is.” A cserényi freskókon — amelyek az 1370 körüli időre datálhatók — „a mecénás, a donátor személyét két alkalommal is látni véljük. Az északi oldalon ugyanis a magyar szent királyok egyikének — tán Szent Lászlónak — gyalogos alakja mellett megjelenik a templomalapítónak c
