Irodalmi Szemle, 1988

1988/4 - LÁTÓHATÁR - Erich Fried: Kövek ideje, Kezdetben, Utópia, Vasárnap

Utópia

Simán repül a golyó

hogy az áldozat megváltoztathassa lényét.

Ha nincs már módja a szabadulásnak

legalább az illúzió: hogy védekezhet.

Lecsúszik tenyeréről a szíve az ősz szele hordozza az elvadult mezők fölött: majd csak télen porlik szét.

Csak a gyűlölet szánalmas gebéjén lovagolva tör rá a nemrég még mesés időkre idegen távolok felé ügetve.

Vasárnap

Sorban állnak a pultok előtt

ahol a bűnnel kereskednek;

vérrel fizetnek az ő vérükkel meg a tiéddel.

Távol tartom magam és nézem magam a szemem sarkából: én ülök

legelöl és kezemben a kés s a csupor.

Balázs F. Attila fordításai