Irodalmi Szemle, 1988
1988/3 - Cselényi László: A megíratlan költemény (Első rész)
242 MAGAMAT MÉG HOGY SEBAJ SEMMI NESZ tű-teríték borotva-szögek főzi az öntudatlan kéreg-italát kincsei között három ezredéve midőn utnapisti-noé bárkája hordái szégyen-ének szegülve száz finánc roppanó idő-paták betájolt NE GONDOLJ RÁ TUDOD HOGY ÍGY MEGY EZ WOLKER NEHÉZ ÓRÁJA ÉPP MOST LÁTTAM mesebeli harmadik utas van akit csak a föld öntudata hevít itt e hegyen kötött ki épp midőn és aprította egy a mást a nép elviselni a lét örökös szégyenét könnyűvérű lovai bak-ingben A TELEVÍZIÓBAN MENT A HÉTEN 2/3 A FONTOS HOGY JOBBOLDALI szép fekete csillag trónolt barátaim meghalt egy ember nem véletlenül történt hogy a népdalkutatás éppen nem több csupán egy kapanyél trónolt ma a tüske-fán S BALOLDALI GONDOLKODÓK EGYARÁNT ELISMERTÉK HOGY ugyan ki ez a leány pusztulása az országosban a duna-tájon virágzott a duna-táj földrajzilag annyi sem mint a bogár lába ugyan ki ez a leány A LÉT ELIDEGENEDÉSE KÖZÉPPONTI PROBLÉMÁJA tulipán is ingott-bingott egy kattanás a szív motorja mintegy középpontja kelet európának és sokféle motor volt-é valóban vagy csak szép fekete tulipán A KORNAK AMELYBEN ÉLÜNK
