Irodalmi Szemle, 1988
1988/3 - Cselényi László: A megíratlan költemény (Első rész)
238-összes maszkjairól és fixálj utolsó görcsös sóhaj-árban hahó be messzi tűntél MINDAZ AMINEK ESETE FÖNNÁLL A KÉPBEN TÉNYEK ÉS már csak mint lenge füst lebeg testvérbátyám ősöm atyám valamit amire nincs semmi rezonancia benne és elalszik ha kihunyt a nap kormod mint pernye száll NEM DIMENZIÓKHOZ KÖTÖTT 1/2 OPÁLFEHÉR SZÍN-FEKETE HALOM vasárnap este zsongó pályaudvar az ember felmászott a koponyák hegyére kinéztünk akkor két tömbház között és megláttuk az ararát hegyét most onnan szemléli e koponyahegy-földet munkások katonák lányok ifjak vének NYÚJTOGATJA" KEZÉT A FÁK MALOM KVÁRTÉLY-TORONY IDŐ KIDŐLT TEREK tolong a nép zsibong a pályaudvar heethoven-fő feszül szobafalán kilépett a ház az ablakon s ott állt a hegy örök-hó-borította alatta nyíl: törékeny fábry-kép érkeznek s indulnak a szerelvények KÉSZÜLŐDIK BENNÜK A KÉPLETEK TÖVIS-TOMPA KÄVÉZACC-HEGYES fék ha csikordul megdobban a lélek könyvek: a sumér eposzoktól kezdve süvege csillogott a hajnali fényben mert csupán hajnalban lehet a beatnikek vak üvöltéséig hevesebben lüktet a vér ha kondul ______ an ^ ugyan HOGY IS VAN EZ TÖPRENG A HIT KÉTSZER SEBES MALOM az óra s tudtára adatik a népnek
